....ma váratlanul beállított egy ismerős...s hozott egy nagy láda őszibarackot...
...igaz , a délutánom ráment, de sebaj....biztosan el fog fogyni.... azért a családtagokat megkértem , már ki se mondják, hogy barack!!!...csak ha az Amerikai Egyesült Államok elnökéről van szó...
....
"Mennyi hűvös éjszakát?Mennyit álmodoztam át?
Mennyi dalba kezdtem százszor?
Hány vers maradt csak néhány szó?
Hány féltve őrzött gondolat?
S mennyi érzés, ami itt maradt?
Amit csak most látok,
Amit csak most bánok,
Hogy sosem mondtam el!
Mindentől távol, lehetsz bárhol,
Mindig őrizlek majd!
És nem választ szét,
És nem választ szét sem víz, sem part!"
A kreativitásról
(Beszélgetések Oshoval...)
részlet
Légy szíves beszélj az alkotó nőről. Nő vagyok, és erős alkotó energiát érzek magamban. Tudom, hogy a nők olyan látásmóddal, közelítésmóddal, lágysággal járulhatnak hozzá a művészet világához, ami korábban nem volt tapasztalható. Új alapokra helyezhetik a művészetet. Talán mert így a szeretet talajából nőhet ki a művészet, és ezentúl nem kellene meghódítani.
A kreativitás nem függ attól, hogy férfi vagy nő vagy. Ha kreatívnak érzed magad, engedj teret neki. De ne hidd azt, hogy az alkotókészséged magasabb rendű, mint a férfié, hogy ebben a férfi kudarcot vallott.
Miért kell mindig válaszvonalat húzni a férfi és a nő közé? Az igazság az, hogy minden férfi hordoz egy nőt is magában, és minden nő hordoz egy férfit is magában. És ennek így is kell lennie, mert akár férfi vagy, akár nő - téged egy férfi és egy nő együtt alkotott meg. Fele-fele arányban járultak hozzá lényedhez. Benned él az apád és az anyád is. Csak arról van szó, hogy az érme melyik fele néz éppen felfelé és lefelé.
A művészetnek mindenképp jót tesz, ha a férfi is és a nő is alkot - mindegyik a saját látásmódja szerint. De abból, amit mondasz, úgy hangzik, egyáltalán nem érted, hogy mi az alkotókészség. Azt mondod, hogy a szerelemből nőhet ki az alkotókészség, és a festészetet, szobrászatot, táncot nem kell meghódítani. De kilencvenkilenc százalék az esélye annak, hogy a szerelem olyan beteljesülést hoz, hogy nem fogsz a festéssel törődni. Nem fogod arra pazarolni az idődet, hogy szobrokat készíts.
A szerelem olyan beteljesülést hoz, hogy kit érdekel akkor a versírás...? A verseket azok írják, akik lemaradtak a vonatról. És most azzal vigasztalódnak, hogy verset írnak a szerelemről - a szerelemről, amit nem is ismernek.
A szerelemből nehezen születik kreativitás. Illetve egy másfajta kreativitás jelenik meg... Ha szeretsz egy férfit, akkor lehet, hogy a konyhád válik kreativitásod színterévé. A legfinomabb ételekkel szeretnéd elhalmozni szerelmedet. Azt szeretnéd, hogy a legjobb ruhákat viselje. Nézd csak az én ruhámat - ez a szeretetből fakadó alkotókészség példája!
Ha egy nő szeret, akkor ritkán adódik úgy, hogy festéssel, költészettel, tánccal stb. foglalkozna. Valójában a férfi kisebbrendűségi komplexusa az - vagyis, hogy nem tud olyan mélyen szeretni, nem tud gyereket szülni -, ami miatt találnia kell valamilyen pótlékot, hogy felvehesse a versenyt a nővel. Fest, szobrot farag, épít, kerteket tervez... Éreznie kell, hogy ő is tud alkotni. Alapvetően a kisebbrendűsége ösztönzi. Vele szemben ott a nő, a maga hatalmas életadó erejével. A férfi élettelen szobrot alkot - ami lehet akármilyen gyönyörű, akkor is élettelen.
Aki ezt a kérdést feltette, úgy tűnik, hogy szemben áll a férfiakkal, és ha egy nő szemben áll a férfiakkal, akkor ő maga természetellenessé válik. Most pszichológiailag kisebbrendűnek érzi magát, mert a férfi tud festeni, zenét szerezni, táncolni. Természetes, hogy a nőnek fel kell hagynia a gyerekszüléssel, ha a saját alkotókészségét ilyen irányba - a festészet, költészet, tánc irányába - szeretné kibontakoztatni.
De szeretném, ha tudnád, hogy így veszíteni fogsz. Versenyre kelsz a férfival - de fölöslegesen; hiszen már eleve fölényben vagy. Neked nem kell verset írnod, mert te magad vagy a vers. A te szereteted a zene. A kedveseddel együttdobogó szíved a tánc...
De ha verset akarsz írni, zenélni, táncolni akarsz, akkor meg kell fosztanod magad a szerelemtől. És így ugyanolyan helyzetbe kerülsz, mint a férfi: kisebbrendűségi érzésed lesz, és valahogyan pótolni akarod a kreativitásodat. Ez csúnya. Ezt én nem tudom támogatni. A nő az erősebbik, a magasabb rendű nem; ezt nem kell bizonyítania...
De ha azt érzed, hogy nem vágysz gyerek után, hanem inkább festeni akarsz és zenét szerezni, az tökéletesen rendben van.
Ami azt illeti, egyre több nőnek kellene így döntenie, mert a föld túlnépesedett. Nagyon hasznos, ha a kreativitásodat áttereled a gyerekszülésről a festészetre, mert a festmény nem kér enni. A tánc is tökéletesen megfelel. Táncolj, amennyit csak akarsz, abból nem lesz Etiópia. Írj verseket. Előfordulhat ugyan, hogy akik a verseidet hallgatják, halálra unják magukat, de az nem fog olyan súlyos problémát okozni, mint az éhínség. Legfeljebb majd elkerülnek.
Ha nem akarsz gyereket vállalni, az teljesen helyénvaló. De nyilván úgy érzed, hogy alkotnod azért kell. Hát alkoss, de ne gondold, hogy az alkotásod magasabb rendű, mint a férfié. Nem is lehet; azon egyszerű oknál fogva, hogy a nő a magasabb rendű nem, így benne nem lehet meg az a kisebbrendűségi érzés, ami a férfit ösztönzi, hogy aztán egész életét feltegye a festészetre.
A férfi a gyerekeddel kel versenyre! És legyen akár egy Picasso is, reményt vesztve hal meg. A festészetre áldozta az egész életét, de a festmény élettelen tárgy, a vers nem válhat eleven lénnyé. Ezért ne feledd, hogy ugyan a nő is tud alkotni, de nagy esély van rá, hogy csak harmadosztályú alkotás kerül ki a kezei közül. De ez jó így a világnak. Nem akarjuk, hogy nőjön a világ népessége - sőt, le kellene csökkennie a mainak a negyedére. Tehát nagyszabású feladatban veszel részt. Ha nem szülsz gyereket, az csak áldás a világnak.
De ne gondold, hogy a szerelem talaján valami magasabb rendűt fogsz alkotni. Ha tényleg alkotni akarsz valamit, akkor ne is gondolj a szerelemre, mert a szerelem túl nagy beteljesülést, megnyugvást hoz. Az olyan nagy varázslat, hogy olyankor senkit nem érdekel a versírás...
Még egyetlen szerelmessel sem találkoztam - se férfivel, se nővel - aki festett, verset írt vagy szobrot faragott volna egyszerűen azért, mert a szerelmes ember tökéletesen elégedett. Az ilyen jellegű alkotásokhoz elengedhetetlenül szükséges az elégedetlenség, egy takargatott seb benned...
Nekem tetszik az elképzelésed. Próbálkozz bármilyen kreatív tevékenységgel, amihez kedved van, de ne feledd: benned nincs meg a férfi kisebbrendűségi érzése, ezért semmiképp sem versenyezhetsz a férfival. Te eleve jobb helyzetben vagy. A férfinek kevesebbje van, mint neked; légy könyörületes szegény fickóhoz!
--------------------------------------------------------------------------------
A múltkor azt mondtad, hogy a nő alkotása a gyerek, a férfié pedig a művészetek és egyéb anyagi dolgok. Nem abnormális és neurotikus jelenség, ha egy nő nem akar gyereket, és inkább művész szeretne lenni? Én soha sem akartam gyereket. A szenvedélyem és kifejezési eszközöm a tánc, a zene, a költészet, a színház és a festészet. Mondanál erről valamit?
Ebben nincs semmi abnormális. Ha nem akarsz gyereket, jogod van így dönteni. Ha az alkotókészségedet a festészetben, a szobrászatban, a zenében akarod kifejezni, az tökéletesen helyénvaló - sokkal jobb, mintha egy gyerek létrehozásával még tovább terhelnéd ezt a Földet. És ki tudja, milyen gyerek lenne az...?
A festészet ártalmatlan elfoglaltság. A zene szép, a tánc is nagyon jó. Nem, nincs benne semmi abnormális. A férfiak hangoztatják állandóan, hogy a nő természetes kötelessége gyerekeket szülni. Ezáltal tartották rabszolgasorban a nőket, mert ha a nő egyfolytában csak szül, akkor hol maradna ideje a festészetre? Hol marad ideje zenét szerezni, verset, drámát írni?
Tehát egyrészt rákényszerítették, hogy folyamatosan terhes legyen. Még alig száz évvel ezelőtt is a világon minden nő folyamatosan terhes volt. Egy terhesség kilenc hónapot vesz el az életéből, aztán fel is kell nevelni a gyereket. A gyerek még a hat hónapos kort sem tölti be, és a nő már újra terhes. Olyan ez, mint amikor valaki egyik cigarettáról a másikra gyújt. És már egyetlen gyerek is mekkora teher...
Egyetértek veled. Már sokszor megkérdezték tőlem: „Te nem akarsz gyereket?" Azt feleltem: „Még hogy én? Biztos, hogy vagy a gyerekkel, vagy magammal végeznék; együtt nem bírnánk ki! Egy gyerek a szobámban? Lehetetlenség!" Elővigyázatból sosem nősültem meg, mert akkor ki tudja, lehet, hogy a nő, akit elveszek gyereket akar. Abból csak baj lenne.
Amíg nem érzed ezt problémának, addig nem is az. Ne hallgass másokra - hiába mondják, hogy az abnormális. Lehet, hogy nekik az; ők szüljenek csak annyi gyereket, amennyit akarnak.
Ha neked jólesik festeni, verset írni, zenét szerezni, akkor te jobb gyereket hozol a világra - akik ártalmatlanok, akik sok örömet okoznak...
....majdnem minden reggel így kezdődik....igaz, ez most tea....előtte már volt egy gyors kávé...:)
....s hogy hogyan is lesz vége???.....remélem elégedetten.....fáradtan, és eredményesen...
"nem szálltak meg a vasútállo-
más parányi szobájában,mégis
arra emlékezik, hogy az abla-
kon miként tűzött be a nap..."
Villányi László
"Egy este, amikor anya a vacsorát főzte, 11 éves fia megjelent a konyhaajtóban kezében egy cédulával.
Furcsa, hivatalos arckifejezéssel nyújtotta át a cédulát az
anyjának, aki megtörölte kezét a kötényében és elkezdte olvasni azt:
- a virágágyás kigyomlálásáért: 500 Ft
- a szobám rendberakásáért: 1000 Ft
- mert elmentem tejért: 100 ft
- mert 3 délutánon át vigyáztam a kishúgomra: 1500 Ft
- mert kétszer ötöst kaptam az iskolában: 1000 Ft
- mert mindennap kiviszem a szemetet: 700 Ft
Összesen: 4800 Ft.
Anyja kedvesen ráemelte fiára tekintetét. Rengeteg emlék tolult fel benne. Fogott egy tollat és egy másik cédulára ezeket írta:
- mert 9 hónapig hordtalak a szívem alatt: 0 Ft
- az összes átvirrasztott éjszakáért, amit a betegágyad mellett
töltöttem: 0 Ft
- a sok-sok ringatásért, vigasztalásért: 0Ft
- könnycseppjeid felszárításáért: 0 Ft
- mindenért, amit nap mint nap tanítottam neked: 0Ft
- minden reggeliért, ebédért, uzsonnáért, zsemléért, amit készítettem
neked: 0 Ft
- az életemért, amit minden nap neked adok: 0 Ft.
Összesen: 0 Ft
Amikor befejezte, anya mosolyogva nyújtotta át a cetlit a fiúnak.
A gyerek elolvasta és két nagy könnycsepp gördült ki a szeméből.
Szívére szorította a papírost és a saját számlájára ezt írta: FIZETVE."
...ismeretlen írótól....de engem nagyon meghatott...
Az evés és a szex...
Aki beleeszik a Te ételedbe is
Gyakran beleeszik a másik ember tányérjába, csipeget egy-egy falatot a tiedből is. Ha le akarod nyűgözni, engedd meg neki, ez a bizalmas gesztus sokat jelent neki. Az étkekből a nagyobb adagokat kedveli, és gyakorta nem mozog eleget, így aztán lustácskának bizonyul, és ez igaz a szexre is. Ha lustasága ellenére sikerül az ágyba csalni, viszont meglepő találékonyságról tesz tanubizonyságot, de ha megszokja, akkor kedvence a lusta szex. Ő hanyatt, te fölül.
A morzsás hasú habzsoló
Ő az akitől nem nagyon számíthatsz meghívásra. Legfeljebb a bélyeggyűjteményét hajlandó megmutatni, és ne hidd, hogy viccel, mert ő tényleg megmutatja! És semmi több. Nehezen válik meg tárgyaitól, imád birtokolni, így aztán magához vesz mindent ami adódik. A lényeg, hogy ne legyen túl drága. Így van az étkezéssel és a szexualitással is. Ha véletlen be is álltok a kínai büfébe egy menüre, készítsd a pénztárcádat. A szex számára gyakran terhes, hajlik arra, hogy csak a gyermeknemzést célozza meg. Nála minden nap Stefi nap, vagyi S te fizetsz.
A válogatós
Ő könnyedén meghív, kedvesen cseveg, de ne várd, hogy gyorsan választ az étlapról. Órákig mazsolázik, mire kitalálja, hogy mit enne, és még akkor is lehet, hogy félretolja az egészet. A szexben igényes, de lehet, hogy egy éjszakára szól a kaland és nem többre. Téged is a tányér szélére tol, ha nem vagy elég megfelelő. Imádja a különleges helyeket, szépen tálalt ételt, amiből csipegetni lehet. Vegetáriánus hajlamú is lehet. A szexben vagy ínyenc, vagy annak gondolja magát, de csak egy sima kis perverz. J
A számolgatós
A testépítő teremből jön, és egyenesen a kajálda felé terel. Fehérjét nem eszik szénhidráttal, de egyébiránt kedves. Nála nincs kecmec, rögvest a lényegre tér, ha szexleni akar, megmondja, nem romantikázik fölöslegesen, az első randit is csak azért szervezi étterembe, mert úgy illik de egyébként jobb szereti, ha a nő főz odahaza és kész. Ez a világ rendje, szerintük...
Játszik az étellel
Ez akkor jó, ha szexről van szó. Ő ugyanis mindenben nagy játékos, és semmit nem vesz igazán komolyan. Ő az, akit az sem zavar, ha te fizeted az egészet, akkor is a legdrágább ételt rendeli, ha ahhoz van kedve. Vidáman, minden falatot megízlelve eszik, és ugyanilyen boldog gyermekiséggel szeretkezik is. Szertelensége azonban nem mindig párosul hűséggel, de a jó szerető szerepkörére ő az ideális jelölt.
Ímmel-ámmal evős
A szextől is fél, a kajától is fél, de megpróbál jó szerepjátszóként viselkedni, ezért nehéz fölismerni, mert szinte az összes többi szerint viselkedhet, ám lebukik, ha elkezd enni, mert általában nem az ételre koncentrál, hanem a mondanivalóra étkezés közben. A szexet is jól csinálja, de nagyon benne van, hogy csinálnia kell. Ő az aki megtanulja a Káma Szutrát, és jól végrehajtja a benne leírtakat, de a valódi élvezet a jó végrehajtásért jár neki. Minőségi szexet kapsz tőle, annyi szent.
Az úriember
Hajlik a spórolásra is, de nagyvonalú is tud lenni, ha arról van szó. Ő az aki nem költekezik fölöslegesen, de meg tudja adni a módját a dolgoknak. Fontosak számára a szokások, ő mindig be fogja tartani az udvariassági szokásokat az asztalnál, és a megfelelő ételt eszi a megfelelő körettel, ám jaj annak aki nem a megfelelő módon szolgálja föl! Ha ő a vacsorapartnered, ne bőszítsd a pincéreket. A szexben is úriember és a megszokott dolgokat kedveli.
Az arisztokrata
Aki kifogástalan étterembe visz - különleges és házias ételeket szolgálnak föl - makulátlan a terítő, a terítés módja és a felszolgálás is kifogástalan, tudhatod hogy itt aztán meg kell állnod a helyed, és minden kanálnak, villának és késnek ismerned kell a funkcióját, különben megbuktál. Figyelj arra, hogy rendes sorrendben rendelj minden ételt, és egyáltalán ismerd az összes etikett és protokoll szabályt. Ha vágyad, hogy a külvilágnak megfelelően élj, akkor ez a partner ideális neked. Ő az aki a selyem ágyneműbe, és a megfelelően dizájnos ágyikóba fektet, és maximális teljesítményre sarkall. De csak amíg a tested elég tökéletes az ágyikóhoz.
Biznisz, az biznisz
Számára az étkezés, a szex, sőt az egész élet, nem más, mint egy hatalmas üzleti küzdőtér, nyertesekkel és vesztesekkel. Ha vele mész étterembe, tud, hogy ezért a vacsoráért egyszer még benyújtják neked a számlát. Az illető a rád költött minden fillérjét úgy értékeli, mint befektetést a kettőtök kapcsolatába és vigyázz, mert ha meghiúsítod, bizony leveri rajtad, mert ő nem szeret veszíteni. A szex is üzlet a számára, hajlik akár arra, hogy fizessen érte, ez fel is izgatja.
Ne feledd, tökéletes szerető nincsen, de megtalálhatod azt, aki leginkább a kedvedre való.
A polihisztor...(Skyppy által megalkotva...)
..Szereti az ételeket. Nem csak enni, hanem elkészíteni is. Mint mindenben ebben is a saját ízlését követi, kreatív, rugalmas, teret adva a partnere igényeinek is. Kezdeményező, tele ötlettel az ételek főzésétől a tálalásig, tudja mihez mi illik, melyik bor, milyen pohárból a legzamatosabb. A sex vele éppen olyan mint a vacsora vele...
...én is úgy kaptam, gondoltam , megosztom veletek....hogy mennyi belőle az igazság???:o...döntse el mindenki maga...
Esti párbeszéd férj és feleség között a házasélettel járó kötelezettségek elvégzése után, kellemes fáradságérzet közepette, egymás karjában (a házasságban élőknek figyelmeztetésnek, a még szabadoknak, hogy gondolkodjanak el rajta).
Feleség (álmodozón): Mit tennél, ha meghalnék? Újra megnősülnél?
Férj (álmosan): Biztosan nem!
Feleség (izgatottan): Miért nem? Nem érzed magad jól a házasságban?
Férj (óvatosan): De, igen.
Feleség (kibújik a férj öleléséből, felkönyököl és kérdően néz a férjére):
Szóval akkor miért nem nősülnél meg újra?
Férj (éberen, odaadóan): Jó, akkor újra megnősülnék.
Feleség (fájdalomal az arcán): Megnősülnél...?
Férj (felsóhajt és átfordul az oldalára)
Feleség (kitartóan): És a mi ágyunkban aludnátok?
Férj (magabiztosan): Hát hol aludnánk?
Feleség (kitartóan): A képeimet kicseréled az övéire?
Férj (értelmesen): Ezt tartanám illendőnek.
Feleség (még mindig kitartóan): És a golfütőimet is használná?
Férje (megkönnyebbülve): Nem. Balkezes.
Feleség (csend).
Férj (fejével a párnában): B@ssza meg!......
....most tényleg nevessünk, vagy inkább ne...????
....ha nem töltené fel rögtön, várj egy kicsit ...érdemes...:)
A nők nem szeretik...
...a bólogató kiskutyákat, sem az ordító majmokat.
Azt szeretik, ha csendben lépked mellettük a tigris...
(idézet, ismeretlen szerzőtől)
Utolsó kommentek