"Az ember egyik legfontosabb képessége s egyben ,sajnos ,a legritkább is:VÁRNI TUDNI. Türelemmel várni egy levélre,egy találkozásra,egy jó kapcsolatra, az enyhülést hozó holnapra.A telt szív nyitott kapujában BIZALOMMAL várakozni.Egészen addig várni, amíg reményünk kitart."
Jókai Anna
Szép magyar nyelvünk , gyermeki szemmel...
Egy magyar család kiköltözik az USA-ba, a kisgyereket beadják az oviba.
Az első szülői értekezleten az óvónő azt mondja az anyukának:
- Vigyék el pszichológushoz a gyereket, megmagyarázhatatlan kegyetlenség,
agresszivitás látszik rajta.
Anyuka mondja:
- Miért, miből látszik?
- Égő csigát rajzolt. - mondja az óvónő.
- Égő csigát? De hát ez igen egyszerű. A magyar gyerekek a csigát így
hívogatják ki a házukból: Csiga-biga gyere ki, ég a házad ideki... Talán
volt más is?
- Hát, mindenféle sérült madarakat rajzol, például a múltkor egy vak
madarat. -így az óvónő
- Hm, hogyan? Ja, igen! Ön nem hallotta azt a kedves magyar mondókát,
hogy csip, csip, csóka, vak varjúcska.?
- Na, jó. De a csonka tehén mégiscsak durva.
- Csonka tehén? Hm,..Ja, igen. Egy nagyon helyes kis dalocskánk van:
Boci, boci tarka, se füle, se farka..
- ...és mondja, kedves anyuka! Semmi vidám, kedves dalocskát nem
énekelnek a magyar gyerekek?
- Dehogynem. Ott van például a Süss fel nap, fényes nap, ..kertek alatt
a ludaink megfagynak.
A hűvös idő beköszöntével a kert egyre sivárabbá, fakóbbá válik. Az időjárás hideg, a nap is elbújik. A díszkáposzta az egyik utolsó növény, mely friss színt hoz a késő őszi kertbe. A konyhakert csipkés-fodros ruhába bújt balerinájának is lehetne nevezni a díszkáposztát, ám az erkélyládát is különlegessé teszi a téli hónapokban. Egyértelmű hát, hogy a muskátli vagy büdöske helyére díszkáposztát kell ültetni, ha színes látványra vágyunk!
A fejes káposzta az egyik legrégebben ismert és termesztett zöldségféle, kutatások szerint már az i. e. II. évezredben ismerték és termesztették a Földközi-tenger partvidékén. Ma legelterjedtebb zöldségfélék közé tartozik, fejenként húsz kiló körüli az éves fogyasztásunk belőle. A fejes káposzta a keresztes virágúak családjába tartozik, rokona a kelkáposzta, a kelbimbó, a karfiol, a brokkoli, a karalábé, sőt a retek és a torma is.
A káposzta (összes "rokonával" együtt!) nagyon gazdag vitaminokban, különösen C-vitaminban (100 g káposztában 40 mg C-vitamin van), de K- és B1-, valamint E-vitaminban is. A zöld levelekben sok béta-karotin van, amely antioxidáns, a légúti daganatos megbetegedések ellen védő hatása van és segíti a látást is. Gazdag élelmi rostokban, az ásványi anyagok közül pedig a kalcium mennyisége kiemelkedő és a vasé is jelentős. A káposztában lévő, csípős ízű mustárolaj antibakteriális hatású, tulajdonképpen természetes antibiotikumnak tekinthető. Tiocianátot is tartalmaz, amely gyomorfekély esetében jótékony hatású. A káposzta sokoldalúságát bizonyítja, hogy hatásos a gyomor, a bélrendszer, a tüdő, a mell és a petefészek rosszindulatú daganatos betegségeinek megelőzésében, sőt egyes vélemények szerint bizonyos esetekben a már kialakult rákot is képes gyógyítani. A kalóriaszegény étrendre szorulóknak jó hír, hogy értékes összetevői mellett száz grammjában csupán 31, a savanyú káposztában pedig még ennél is kevesebb, mindössze 20 kalória van, miközben az ajánlott napi rostbevitel egytizedét fedezi ez a mennyiség.
A káposzta igen változatos módon felhasználható, hiszen nemcsak friss saláta, hanem dinsztelve (párolva) köret, kolbásszal, apróhússal leves, rizzsel kombinálva egytálétel formájában is fogyasztható, de változatos főzelék, tésztaétel, sütemény, savanyúság is készíthető belőle. Táplálkozáskutatók akkor is ajánlják a káposzta étrendbe való beiktatását, amikor nem abból készül a főétel. A káposztafélék fogyasztásakor felszabaduló glukózinolát ugyanis képes semlegesíteni a húsok sütésekor keletkező káros, rákkeltő vegyületeket, így akár egy egyszerű káposztasaláta is egészségvédő hatású lehet. A savanyú káposzta különleges előnye, hogy az erjedés során olyan savtermelő, jótékony baktériumok szaporodnak el, amelyek kedvező hatással vannak a bélflórára, megakadályozva más, káros mikrobák megtelepedését. Ráadásul a savanyítás megőrzi a káposzta C-vitamin tartalmát is, így a hordós káposzta télen is olcsó vitaminforrás. Az pedig még értékesebbé teszi, hogy az igazi savanyú káposzta ízesítéséhez hagyományosan felhasznált fűszerek (mustármag, kapor, babérlevél, bors, köménymag, torma, stb.) maguk is egyben gyógynövények is, és légúti és emésztőszervi jótékony hatásuk hozzáadódik a káposzta értékeihez.
A népi gyógyászat a káposztát nemcsak belsőleg ajánlja, hanem például a leveleit reumatikus fájdalmak ellen, borogatásra is. Sodrófával, vagy egy üvegpalackkal kicsit megtörve használták, hogy a gyógyító nedve jobban hathasson.
Érdekesség
Nemcsak Kis-Ázsiában, hanem Távol-Keleten is fogyasztották a káposztát. A savanyú káposzta például kínai találmány: a korabeli számadások tanúsága szerint a Nagy Fal építésekor a munkások rendszeresen kaptak savanyú káposztát. A görögöknél a káposzta nemcsak kedvelt, hanem szent növény is volt: úgy gondolták, hogy a gyermekágyban fekvő anyákat megvédelmezi a gonosz szellemektől. Európa egyes részein más összefüggésbe hozták a káposztát a gyermekáldással: kisgyermekek számára a gólyamese francia változata például úgy hangzik, hogy az anyukák a babájukat káposztafejekben találják.
forrás:http://www.hazipatika.com
Sok ember hasonlít a káposztára.
Káposzta: egy konyhakerti zöldség, melynek olyan a mérete és a bölcsessége, mint egy emberi fejnek.
Ambrose Gwinnett Bierce
"Valamikor azt hallottam, ha egy könyvet a feje alá tesz az ember, reggelre kívülről tudja. (...)
Az életet kéne a párna alá tenni, így este elalvás előtt. Sóhajtani, ráhajtani a fejünket, és reggel úgy ébredni, hogy meg van oldva. Hogy minden világos: miért történt és hogyan tovább?"Jókai Anna
Rózsaszínbe borult a washingtoni Fehér Ház. Amerikában október a mellrák elleni védekezés hónapja ezt szimbolizálta a rózsaszín kivilágítás. Obama elnök tájékoztatása szerint 2010-ben összesen kétszázezer amerikainál fedezhetik fel a mellrákot és várhatóan negyvenezren meghalnaka betregség miatt.
...így kezdődött...
2010. október 7. Bős
Hazai önkéntesek is segíteni fogják a Devecserben és Kolontáron vörösiszap-mentesítést végző szakemberek és helyi lakosok munkáját. Október 9-én mintegy háromszáz komáromi, érsekújvári, dunaszerdahelyi és galántai járásbeli önkéntes tűzoltó és civil utazik a helyszínre.
(Somogyi Tibor felvétele)
A bősi Komplex mentőszolgálat szakemberei október 6-án tájékozódtak a katasztrófa helyszínén, majd ezt követően, az igények függvényében szervezték meg az akciót, tudtuk meg Culka Jánostól, a szervezet vezetőjétől.
„Október 9-én, szombaton, reggel fél hatkor indulnak az önkénteseket szállító autóbuszok Bősről, s az esti órákban térünk haza - mondta. - Ha a helyzet úgy kívánja, a későbbikben is megszervezzük a segítségnyújtást. A mentőszolgálat emberei ugyanakkor készen állnak arra, hogy az iszaptól megszabadított helyszínen fertőtlenítést végezzenek."
Gyűjtést egyelőre nem szerveznek, mivel a segélyszállítmányok folyamatosan érkeznek a katasztrófa helyszínére, s elraktározásuk nem egyszer logisztikai problémákba ütközik.
...majd itt a folytatás, amin én megdöbbentem...azt hittem minden segítségnek örülnek...
Nem jutottak el Kolontárra az itteni önkéntesek ...
Bős. Nem utazott el a kolontári környezeti katasztrófa helyszínére az a közel háromszáz fős, önkéntesekből és hivatásos mentősökből verbuválódott szlovákiai csoport, amely a vörösiszap-mentesítésben akart részt venni.
Komáromi, érsekújvári, dunaszerdahelyi és galántai járásbeli önkéntes tűzoltók és civilek készültek arra, hogy segítsenek a devecserieknek és kolontáriaknak.
„Szerdán a helyszínen egyeztettem az illetékesekkel, majd nekiláttam a csoport megszervezésének - mondta lapunknak Culka János, a bősi Komplex Mentőszolgálat vezetője. - Kétszázötven önkéntes állt készen arra, hogy tíz órát ledolgozzon a helyszínen, ez két és félezer munkaórát tett volna ki. A mentőszolgálat harminc szakembere fertőtlenítést végzett volna. A kiutazás azért hiúsult meg, mert a fogadó félnek bizonyos, számunkra közelebbről nem tisztázott intézkedéseket kellett foganatosítania ez ügyben. Ettől függetlenül továbbra is készenlétben állunk." Culka János furcsállja a helyzetet. „Paradox, hogy Indonéziába, Haitira, Srí Lankára, Iránba, vagy a világ bármely részébe azonnal eljutunk, Magyarországra viszont nem tudunk elmenni segíteni."
Dobson Tibor ezredes, katasztrófavédelmi szóvivő megkeresésünkre elmondta: tudomása szerint a magyar kormány nem kért segítséget külföldről - Szlovákiából sem.
„Munkaerő, eszköz és technika egyaránt rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy kezeljük a helyzetet - közölte -, kizárólag szakértőket kértünk, akik már megérkeztek; ők a lakossági ellátás és a helyreállítás terén adnak tanácsot."
LŐRINCZ ADRIÁN
DÚDOLÓ
Felhővé foszlott az erdő,
söprik nyers szelek.
Heggyé tornyosult a felhő.
Hol keresselek?
Korhadt tönkön üldögélek,
nyírkos fák alatt.
Nem tudom már, merre térjek,
honnan várjalak.
Virrasztom a fák tövében
szunnyadó telet.
Éneklek a vaksötétben
lámpásul neked.
Rab Zsuzsa
TÁJKÉP
A méla piktor, az ősz festi már
A lombokat a sárguló pagonyban,
Egy-egy levél -- dús színfolt -- messzi száll
Avar ölében elpihenni nyomban.
A méla piktor bús nótát fütyül
És néha megborzong e tarka csendben,
Palettáján a szín lassan ürül.
A képe kész: kék és arany keretben.
A méla piktor elborongva dúdol,
A hangja fátyolos az ősi bútól,
Mit ezer évek hervadása koptat,
Az öreg tél, a zord kritikus eljő
S fehérre fest minden színt és derengő
Felhők mögé takarja el a holdat.
Juhász Gyula
Utolsó kommentek