Minden, ami Amerika!

. A Szeretet lábujjhegyen várakozott a szív kapujában...kis teste magányosan vacogott . A csillagok rásütöttek, megvilágították az arcát. Észrevették, hogy könnyes a szeme.. - Holnap elmegyek, s megkeresem a rokonaimat. Ha egyet is találok, elhozom magammal . Reggel útnak indult…

.A KONYHAKERT "Mindössze reggeli sétám olyan, mint egyébkor. Napkelte után jegyzetemet zsebre vágom, és felmegyek az erdőbe gondolatra vadászni. Hónom alatt könyv, és a harmatos füvön lassan lépegetek. A völgyben kékes pára úszik, s a fák között mátyásmadarak…

.Kicsit visszatérek a tegnapi témához...Film és könyv !A Titanik történetét már régóta ismertem , könyvekből, dokumentumfilmekről...de mint regényt, még nem olvastam. Mikor a mozik vetítették, kétszer is megnéztem,és nagyon tetszett. Igaz ,itt nem volt összehasonlítási…

.Miután Kendy mamája elpusztult, s utána kicsik sem maradtak meg, Kendy egyedül maradt .A múlt héten kaptunk két kiscicát...nem mertem megmutatni őket addig, még meg nem szokták az új helyüket...egy hete itt vannak, bízom benne, hogy most már velünk maradnak.Süti nagyon szereti…

  ."Az emberek olyanok, mint a csillagok; néhányan létrehozzák saját fényüket, míg mások visszatükrözik azt a ragyogást, amit kapnak."./José Martí/

....és most folytatom Dallos S. : A nap szerelmese című könyvét...érdekes átélni a kilencszázas évek zűrzavarát...mert tudom...."A tévé és a mozi remek dolog, de ott mások a főszereplők. Olvasás közben viszont minden az én képzeletemben történik. Bizonyos értelemben ott…

."Az ember teherbírása olyan, mint a bambuszé, amely sokkal rugalmasabb, és többet bír, mint gondolnánk."./Jodi Picoult/....és vajon mennyit bírnak ki az állatok ?  

.Ősz Végi ég.Írástudatlan vándormadarak - V-ket  írnak az égre ../Bartha Tamás/

. ...miközben a hajnali pára cseppekké változott, megfeledkeztem az időről...langyosra hűlt kávém jelezte, ez bizony már nem a nyári reggel...

.TÓCSANÉZŐK ....Mint hogyha záporverte úton járva a pocsolyákon nézed az eget, tükörből int feléd a sok fa ága, míg lábad gépiesen lépeget,  és égő pillantásod nem veted fel, hogy lásd, milyen az élő, tiszta szín, csak mélyberagadt szemmel andalodsz el a lángos…