Holnap hamvazószerda
Hamvazószerda, amely a húsvét előtti hathetes nagyböjt kezdete, idén március 5-ére esik. A hamvazószerda a farsang és a húsvét közötti választónap, az előtte lévő vasárnap farsangvasárnap, azt követi farsanghétfő, húshagyókedd és hamvazószerda.
Hamvazószerda a húsvét vasárnaptól visszaszámolt negyvenedik hétköznap, ekkor kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak (latinul quadragesima), amely Jézus böjtölésének és kínszenvedésének emlékezete. A katolikus egyházban a 11. századig ilyenkor késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig utána sem. Az előírások fokozatosan enyhültek, ma hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjt, a nagyböjti péntekeken hústilalom van. (A szigorú böjt azt jelenti, hogy a 18 és 60 év közöttieknek ekkor csak háromszor szabad enniük és csak egyszer szabad jóllakniuk.) A nagyböjt nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell.
A bűnbánati felkészülés a 7. századtól vált szokásossá. Hamvazószerdán a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a hívek számára a hamvazkodást a bűnbánat látható jeleként. Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokukra rajzoltak hamuból keresztet; ma utóbbiból áll a szertartás mindkét nem számára. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, és ezzel rajzolja a keresztet a hívek homlokára a következő szavak kíséretében: "Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel". A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert, és mivel a hamu mosószer, és alapanyaga a szappannak is, egyszerre a gyász és a tisztaság jelképe.
Hamvazószerdát másként böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás azokat is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közötti három nap neve "semmihét", "csonkahét" volt, egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek", "zabálócsütörtöknek". Ezen a napon ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás "kötelező" volt, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Ez a megnevezést az egy héttel korábbi, a hamvazószerdát megelőző csütörtökre is használták, és valószínűleg a két nap szokásai egybemosódtak.
Hazánkban évek óta ezen a napon rendezik a magyar gasztronómiát népszerűsítő torkos csütörtök akciót, az ebben résztvevő éttermekben féláron fogyaszthatnak a vendégek.
.
/forrás:ÚjSzó/
Utolsó kommentek