.
"Aztán egy este szokatlan, meleg csend lett. A virágok illata megállt a csalitokban, s amikor feljött a hold, a berekszélen megszólalt egy fülemüle, olyan lágyan és olyan szépen, hogy lehunyta szemét az erdő, lehunyta szemét millió virág, még az öreg bagoly is lehunyta - bár agglegény volt -, mert mindenki tudta, hogy a nádas tündérrózsái között, a tó csillagos tükrében nászruhájába most öltözik a Tavasz felnőtt, szép leánya: Május. "
.
/Fekete István/
.
Ismét egy zsidókról szóló könyv...
Azt hinné az ember, hogy ez is hasonló, akár a többi, de nem. Ez valami más. Egy gyermek szemével látni a háború borzalmait, egészen megrázó.
Szerintem elég jól beskatulyáztuk a németeket Hitler uralma alatt, és most kiderül, hogy ők sem egyformák, nem mind zsidógyűlölő, sőt...
Ez a kicsi lány, akiről a könyv szól , teljesen levett a lábamról. Úgy szereti a könyveket, hogy az már fáj az embernek.
Loptatok már valaha is könyvet ? Szeretitek-e annyira a könyveket, hogy még erre is képesek lennétek ?
Elárulhatom, hogy én párszor megmentettem őket az enyészettől, a kukából loptam ki őket, amikor senki sem látta. Igaz, ez nem volt valódi lopás, de mégis...a könyveket nem nekem adták, hanem a szelektáló kukákba hordták . Nem sokáig bírtam, csak még lement a nap...
.
Kivirágoztunk!
A jó kis húsvéti eső megtette a magáét, és most hétágra süt a nap.
Akár csak május lenne, annyira jó az idő.
.
.
Fehér Anemonek...mondja Hamvas Béla, s nekem minden virágzáskor az ő szavai jutnak eszembe...
.
"Ha azt kérdezné valaki tőlem, kivel akarok élni, azt felelném: a Fehér Anemona-leánnyal. Ha ránéznék, rajta kívül mindent elfelejtenék, a Léthé bűbájos, hűvös vize nézne szeméből, érintése bársonyos lenne, s úgy kellene vigyázni reá, mint a fehér bársony sziromra. Jung azt a nőt, akit a férfi születésétől fogva szívében hord, és akit tulajdonképpen és örök szerelemmel szeret, Animának hívja. Anima és Anemona. Lélekvirág. Boldogságvirág. A halhatatlan szűz virága. "
.
.
És végre kinyílt a papagáj tulipánom is...nagyon szeretik a bogarak, benne tanyáznak, mint egy oduban és ki sem akarnak jönni belőle...
.
.
Haranglábak között a leglilább...
.
.
Magányosan...
A többi testvére még bimbóban várakozik...
.
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves idelátogatónak !
.
Amit szivedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
sziveddel várd ki azt.
.
/József Attila/
.
Ma vagyon a költészet napja...milyen is a költészet , úgy magában , hogy is lehetne jellemezni ?
Talán bohém, néha megrázó, de van úgy hogy megnyugtat és csak olvasnál és olvasnál.
Lehet meglepő is, amikor hirtelen eszedbe jut egy vers, és mosolyogsz belül, de olyan is akadt már , hogy sírni volt kedved egy József Attila vers hallatán, és hogy ezen a napon született Márai Sándor is, szerintem nem véletlen. Talán a karma vagy valami más , amit a sors intézett így, de adva vagyon, hogy mindkettőjük születésnapja ma van.
.
Majd megöregszel és bánni fogod,
hogy bántasz, - azt, amire büszke vagy ma.
A lelkiismeret majd bekopog
s nem lesz emlék, melyben magadra hagyna.
.
/József Attila:Majd megöregszel/
.
.
.
Az áprilisi napsütés megtette hatását, csak az eső hiányzott...de szerencsére tegnap az is megérkezett.
Majden minden virág előbújt már, sőt virágba borult.
.
.
Azért a legszebb virágszálunk továbbra is ő marad, nem versenyezhet vele semmilyen virág...
.
Milyért is nem sütöttem meg ezidáig a Vargabélest?
Mindig furcsálltam, hogy mért kell egy finos túrós sütibe tészta??? Észre sem venni, hogy van benne...
Csuda finom. Van olyan finom mint egy túrós rétes és milyen szép . Aki még nem próbálta, merem ajánlani neki.
Köszönet a receptért Margitnak, mert ezt bizony tőle lestem el.
.
Sütöttem ma még mást is, egy nagy tepsi Dunahullám süteményt. Holnap szülinapja lesz a kisebbik lányomnak, és ezt nagyon szereti.
Felvágtam torta cikkekre, és így már majdnem torta...de hát nem mindig a forma a nyerő, van úgy hogy az íz a lényegesebb.
.
.
Gyönyörű lett a belseje, jól megraktam érett , kimagozott meggyel, és még egy fél tortáravaló is kimaradt a szeletelésnél.
Még nem kóstolta senki, várat magára holnapig.
.
" Aki könyvet olvas, maga idézi fel a látványt, maga teremti meg a hangokat, maga alkotja meg a mozdulatokat, az arcvonásokat, az érzelmeket. Maga alkot meg mindent, ami több a puszta szónál. És aki a legcsekélyebb örömét leli az alkotásban, annak olyasvalamit nyújt a könyv, amit a televízió soha.
És ha tízezer ember olvassa is egy időben ugyanazt a könyvet, mindegyikük saját látványát idézi fel, saját hangjait, mozdulatait, arcvonásait, érzelmeit teremti meg. Nem egy könyv lesz az, hanem tízezer. Nemcsak a szerző alkotása lesz, hanem a szerző és minden egyes olvasó együttműködésének gyümölcse. ".
/Isaac Asimov/
.
Egyetértek az idézet minden sorával...tegnap fejeztem be Barbara Lazar: A virágszamuráj párnakönyve című regényt. Tudom, nekem itt Euróbában teljesen mást jelent, mit azokank, akik ott élnek, ahol a történet játszódik, Japánban. Szeretek különböző helyekre utazni, népek életébe betekintést nyerni, élvezem a régi hagyományaikat, szokásaikat...ha ez csupán virtuálisan zajlik is, akkor is valami fennkölt dolog.
.
Mivel erősen romlik a kamrában az alma, amin nem lehet csodálkozni, hiszen április van, valami olyasmit sütöttem, amibe alma kellett.
Ezt a rácsos almáspitét készítettem már máskor is, /recept az előző sütésnél/ csupán a lekenésénél változtattam. Eddig tojással szoktam lekenni, de az eredeti receptben egy lekváros, cukros , citromleves keverék áll, most ezt készítettem és forrón lekentem vele a már megsült rácsos sütit.
.
" Nem hiszem, hogy Isten állandóan téged néz az égből és mindig megsúgja neked, hogy mit csinálj. De adott neked gondolkodó elmét, amivel fel kell ismerned, mi a teendőd. A pillanat felismerésének fontosságáról írtam, hogy mindenki háza előtt elmegy egyszer a Fehér Ló. A tiéd előtt is. És ha nem találod el, mikor jár ott - nem biztos, hogy visszajön. Észre kell venni. Ez magatartás kérdése. Neked kell döntened: mit teszel, mit bírsz? Szóval a kiút egyfajta magatartás. Ha elengeded magadat és visítasz, semmire se mész. Vízből sem lehet kimenteni azt, aki csak rúgkapál és ordít. Tehát meg kell tanulnod, mi az emberi méltóság és azt is: nem te vagy a teremtett világ középpontja. "
/ Aczél Judit (szerk.): Ne félj!
Beszélgetések Szabó Magdával /
Utolsó kommentek