Minden, ami Amerika!

...ma reggel nem találom a szavakat...beborítom a betűket virágokkal, hogy érintetlen legyen , még ismét önmagam lehetek...már csak pár óra, s talán meglátom az alagút végét...

A meglepetés öröme...így is nevezhetném azt, ami tegnap történt velem...

...olyan kedves volt és bájos, akár egy pillangó érintett volna meg...

...pár hete nagyon szerettem volna valamit...ezt persze akkor el is mondtam...

...aztán feledésbe merült...de tegnap váratlanul mégis rám talált egy apró kis meglepetés...

Képek tegnapról...

...a másik klematiszom is virágba borult...

Balónvirág...még bimbós állapotban...

...szerintem a fölfújódott bimbója miatt kapta ezt a nevet...

Mire eljön a Margit nap, a margaréta is kinyílik...

...az idén vetettem dísznapraforgót...de az még nagyon kicsi...

...ez egy telejsen átlagos napraforgó, de valójában nekem még sem az...

...készeri élvezetet jelent...elször a madáretetőben volt marokszámra, majd a madarak elszórták a virágok között, és jelenleg nekem virít...:)

.

A reggel nem is lenne igazi kávé és újság nélkül...még átlapozom odakint a teraszon, sosem vagyok egyedül...

...Kendy ma nem engedett olvasni...nyafogott, hogy játszak inkább vele...:)

...vagy ismerheti már a betűket, és nem tettszett neki a napi horoszkóp ?...itt pontosan a lényegre tapintott...

.

"A nyár szerintem afféle kollektív tudattár. Mindenkinek van emléke arról, milyen dallamosan közeleg a fagyis; hogy égeti az ember combját lecsúszás közben a szinte áttüzesedett fémcsúszda. Mindnyájan hevertünk már hanyatt fekve, csukott szemmel, lüktető szemhéjakkal, és arra gondoltunk, még egy kicsit tartson ez a nap, és legyen sokkal hosszabb, mint az az utolsó, amikor egy egészen más irányba indulunk el."

Jodi Picoult

...ez már a nyár, visszavonhatatlanul...az első uborka szedés, cseresznye elrakás...és igen, fagylalt a hőségben...a nap égeti a combomat, de a csúszdánál még nem tartok...

.

Tegnap kikeltek a vadkacsáink...öten vannak, és nagyon szeretik a vizet...

.

.

Japán kacsák is keltek, sőt csirkéket keltett egy kacsamama...de ők még alszanak a mama alatt...nem akarnak előbújni...

...most ezt olvasom...és egy vadiúj csészől ittam reggel a kávét...

.

...Süti persze rögtön felfigyelt a csilis csokigolyókra...el is lopta az egyiket, és nem akarta vissza adni...végül azért én győztem, és ő kapott helyette egy kis kutyatápot...:)

kép

Itt a jégkrém szezon...mindenki nyakra -főre fagyit eszik...és egyeseknek  egyáltalán nem mindegy miből is készül ez a finom nyalánkság...

...a cikk olvasása után most valahogy nem kívánom...

.

 Gyomorforgató: rovart nyalnak a gyerekek

 

Arra kérte az Egyesült Államok közegészségügyi hatóságának egyik képviselője a kabócából készült fagylaltot kínáló cukrászdát, hogy fogja vissza a rovarfinomság árusítását, noha úgy tűnik, a vásárlók nem tudnak betelni az édességgel.

 

Őt mártják csokiba

A Missouri állambeli Sparky's Homemade Ice Cream június 1-jén kezdte árulni „rovardesszertjét", amely órák alatt elfogyott. A fagylaltozó alkalmazottai saját maguk gyűjtötték össze udvaruk kertjében a bogarakat. Előbb eltávolították a szárnyaikat, majd felforralták a bőséges mennyiségű rovart, amelyeket később barnacukorba és tejcsokoládéba mártottak. A fagylaltalap barnacukor és vaj ízű.

Gerry Worley, a Columbia megyei Közegészségügyi Hivatal egészségügyi főelőadója szerint a hatóság élelmiszerkódja „nem rendelkezik közvetlenül" a kabócákról, mindazonáltal nem javasolja összetevőként való felhasználásukat.

forrás:ÚjSzó

Tekeredik a rétes, kígyó akar lenni...

.

Itt a cseresznyeszezon !

Tegnap rétest sütöttünk, jobban mondva nem én sütöttem, én csak segítettem egy kicsit.

A lányom élete első rétesét dagasztotta, húzta, sütötte. Megörökítette ezt a szép folyamatot.../unokáink is látni fogják/...

Jó sokat sütött, ma is esszük...még el nem fogy...:)

.

Ma ismét kontroll vizsgálaton voltam...hát persze hogy nem maradhatott el a szuri sem...(éjjel alig aludtam annyit stresszeltem) ...de már utána vagyok...:)

...nem tudom hogy a fenébe tudok így elfáradni egy rutin ellenőrzéstől ? ...ilyenkor mindig olyan kicsinek és magányosnak érzem magam...pedig nem vagyok egyedül, mégis mindig úgy érzem , ez az én testem dolga, s ebben egyedül vagyok...

...persze most még van 3 nap, ami várakozással telik...nem tudom melyik a rosszabb, a tű, vagy a várakozás az eredményekre ?