"Furcsa az emberi természet. Amíg valaki él, addig nem törődnek vele, vagy megszólják. De ha haldoklik vagy ha meghalt, egyszerre tudomást vesznek róla és dicsérni kezdik. A halál egy időre glóriát von a legszegényebb ember feje köré is. A halálával sok ember eléri azt, amit az élet sohase adott meg neki."
/B. S. Aldrich:Száll a fehér madár/
- Mit akarnak a nők?
- Cipőt.
- És még?
- Olyan bonyolult, hogy egész életedet azzal töltheted, hogy kideríted.
- És mit adhatunk egy nőnek mi, férfiak?
- Szeretné, ha tisztelnéd, meghallgatnád, megértenéd. Virágokat szeretne, nevetni akar, és megbízni benned. De nem azt, hogy kiszámítható légy. Szeretné, ha értékelnéd őt, és néha azt szeretné, hogy fogd be a szád, és ne akarj mindent helyrehozni.
- Ez borzasztóan nehéz lesz.
/Isteni sugallat c. film/
„Te vagy a nő! Te nem vagy ember és nem közülünk való. A becézés és imádás új szavait találtuk ki érted, a halál új formáit, és szaggattuk az élet kereteit, hogy Te többet élhess. Hegyeket bontottunk le, hogy messzibb lássál. Kitaláltuk a telefont, hogy felhívhassad ágyadból a kedvesedet. Hajót csináltunk, hogy megállhass az esti szélben a jachton, lila fátylakban, kissé hunyorítva a szemed. Megépítettük a szibériai expresszt, mert hátha egyszer kedved lesz arra járni. Komoly nagy népek jogrendszert alkottak, hogy Te egyszer megtaposd. Isteneket faragtunk és hittünk, hogy érted megtagadjuk őket, s túl minden képén az Istenségnek, mellünket verve feléd tartottuk ajkainkat: Te vagy a Fény!"
/ Márai Sándor /
...nem , ő nem Kendy, de mikor megpillantottam percekig néztem...
...ekkora hasonlatosság...:o
...a hétfő reggel varázsa !...van -e a hétfőnek színe ? ...minden hétfő várakozással teli ?
Jöjj hát első tavaszi sugár,
májusi sugár, emberszabású tavasz!
Hozz olvadást - ölelő testközelt -
a vacogó tájba, s világosságot a setét agyakba!
Add hogy múljék a borostás decemberi zordság a létből,
pusztító indulat az időből,
jégcsapok dárdás ridegsége a szívekből,
s az állig begombolt lelkiismeret
tárulkozzon immár,
át téreken, s időkön átal
embertől emberig!
/Simonyi Imre : Óda az első tavaszi sugárhoz/
...de nagyon jól ír ez a Simonyi...:)...humoros, és mégis valós...
...vajon akadna-e ember,aki bevállna egy agytakarítást...akadna-e valaki, aki meg merné mutatni odabenn a sötét zugokat is ???
.
...napsütéses reggel...mégsem sarkvidéki, szerencsére rosszul látták a jövőt...
...ha mégis jönne a vihar, keresek egy biztos helyet, még elvonul...
...tenyeredbe bújva talán nem félek majd annyira...
.
...köszönöm szépen...:)
...s hogy kinek is adnám tovább ? ...nem tudnám eldönteni, mert annyi jó blog van itt...
...de Szederke nagyon jól megfogalmazta, először is vissza adnám annak, aki engem megajándékozott...
...nem, még nem teszem el a sálam...igaz, ma varázslatos idő volt, de a holnap bizonytalan...
.
Az idő
langyosodik,
a felhő
rongyosodik,
itt is, ott
is lyukakat
éget már
rajta a nap,
s bár közben
zúg az eső,
mindnyájan
tudjuk, ez ő,
ez már az
új hatalom,
a legszebb
forradalom,
mely gyógyít
és kicserél
s mindennek
jó, ami él:
az áldott,
drága tavasz...
.
/Szabó Lőrinc :Március a körúton/
Utolsó kommentek