Most vissza felé megyek az időben...mától egészen a hétvégéig.

A tegnapi krumplipüré kicsit sokra sikerült, így ma csináltam belőle egy kis prézlis núdlit. Nem is rossz dolog ez az újrahasznosítás. Gyors, és mégis finom lett ez a tészta. A püréhez adtam két tojást , pici sütőport, egy kanál disznó zsírt, és annyi lisztet, hogy ne ragajdon a tészta. Aztán pirítottam egy kis prézlit, ez alatt elsodortam a tésztát , nem túl vékonyra, és pizza vágóval felvágtam, újjnyi vastagra. Kifőztem, és már raktam is bele a fahéjas, cukros prézlibe. Természetesen először hideg vízben volt egy picit, és leszűrtem. No és hogy milyen régen is csináltam ilyent, azt már nem is tudom...talán ezért kívántam ennyire.

Egy könyv, amit a hétvégén fejeztem be .Érdekes volt. Még nem olvastam ilyen könyvet, , az idő vissza felé haladt, s a könyv végén tudtam csak meg, hogy valójában hová is tűntek a lányok. Sokszor kísértésbe estem, hogy lapozok a végére, de azért mégis csak kibírtam. S most utólag azt mondom, így volt érdekes.

Vasárnap délelőtt sütöttem egy érdekes fahéjjas tekercsekből álló tortát. A recept Jade oldaláról volt, én másfél adagot dagasztottam, és a fél adagból csináltam két kis emeletet a nagy fölé. Egy picit megbolondítottam karamellás öntettel is. Szülinapra készültünk, azt viszont tudtam, hogy lesz két torta is, és persze sok gyerek, gondoltam, ennek örülni fognak.

És már itt is vagyunk. Marci 5 éves lett vasárnap. Ezt a dínós tortát a nagynénje készítette, én még vittem egy doboz kézzel készített bonbont, és persze a vigasztaló kiflijeim sem maradhattak el, hátha  valaki vígasztalásra szorulna....de jó, hogy a kifli ízlett, de vígaszra nem szorult senki! Mindenki jól érezte magát.

Marci az unokatestvérei körében.

És még egy utolsó mozzanat! Játék közben...

-Mama, tudtad, hogy ha ezt a táblát látod, az autók csak ötvennel mehetnek?

/úgy ismeri az útjelző táblákat, hogy nekem leesett az állam/