Váci Mihály: Hegedű Értelme magvait a sorsom szétszórja már, mint záruló virág. Félelmeim úgy könyörögnek érted, mint égre kulcsolt ágú őszi fák. Amerre lépek: szétterülve, törten, emlékeink hullt erdője zizeg, s levéltelen napjain ágbogán át eget betöltve sóhajt a…
Utolsó kommentek