„A srác úgynevezett könyvtári cukorkát árult: letépték a könyvek gerincét, lefejtették alóla a csirizt, felolvasztották, és szeletekké fagyasztották, utána meg papirosba csomagolták. Viasz íze volt, de a csirizben protein van, a protein pedig életben tart, úgyhogy a városból éppolyan sebesen tűntek el a könyvek, mint a galambok.”
/David Benioff: Tolvajok tele/
Egy idézet ebből a megrázó mégis ironikus könyvből.
Egy könyvesblog év végi listáján találtam ezt a könyvet, a tavalyi év 50 legjobb könyvéből az első helyen szerepelt. Akár egy mese, írták róla, és nekem muszáj volt elolvasni, hogy tudjam , mitől is lett első. Most már értem,hogy is került a legjobb helyre. Lebilincselő történet. A német megszállás eseményei ,Leningrád bevehetetlen falai, az oroszok kitartása, küzdelme , januárban a legnagyobb hidegekben. Nem tudom mennyi benne a fantázia, de azt elhiszem, hogy az éhes ember bármit megtesz, hogy élelemhez jusson, megtölthesse a hasát. Mi mindent képes egy ember megenni, az egyszerűen hihetetlen.Nagyon ajánlom mindenkinek, igazán érdekes könyv volt.
És hogy a tojás hogy került itt az asztalra? Ahogy olvasni kezded a könyvet, rögtön rájössz...
Utolsó kommentek