Szülők és gyerekek...
A minap egy érdekes beszélgetést hallgattam végig,de mivel egy feljebbvalóm szájából hangzott el, nem mertem tanácsot adni, véleményt nyilvánítani. Napokig jártak a gondolatok a fejemben, hogy már majdnem megtettem...de mégis leállítottam magam. Van aki értékelt volna, de benne nem bízom meg annyira, hogy megértse, én csupán jó szándékkal tettem , mondtam volna, ami akkor a szívemben volt...talán meg is sértődött volna...
Így most veletek osztom meg a saját véleményem...
- Mikor a férjemmel vitáztunk, s én már egy szót se szóltam, a fiam (aki 5 éves ha lehet) neki támad az apjának, hogy - te! hagyd már az én anyukám...ne merd őt bántani...ilyen hangnemben...
- Ha nagyobb lesz - folytatta ő a beszélgetést ott közöttünk, a fiam még neki is fog menni , ha igy folytatja. Vannak napok, hogy nem beszélünk, s akkor a gyerekeim se szólnak hozzá...mintha együtt éreznének velem -fejezte be a meséjét,s ezen még mosolyogni is tudott. Nekem ez valahogy nem ment...
Csak bámultam magam elé...elsőször szólni sem tudtam, (később meg már nem akartam) így a „szent beszéd" elmaradt...hogy, de én bizony másképp csináltam volna.
Meg kell , hogy jegyezzem , ez egy ártatlan kis vita volt köztük, amilyen bármelyik családban előfordul, és szerintem meg lehet oldani.
Ha az én kisfiam, rögtön utána elmagyaráztam volna, hogy az ilyen apró összezördülések előfordulhatnak véletlenül...-tudod, mikor te is arra ébredtél, hogy nedves alattad a lepedő alvás után, pedig szobatiszta voltál már...emlékszel? Apa egyformán szeret téged és engem, nem is gondolta komolyan...soha többet nem mondj neki ilyent, mert ő szeret téged, s ha így szólsz hozzá, ez fáj neki is de nekem is. Talán ilyen szavakkal , az ő nyelvén szóltam volna, de biztos vagyok benne, hogy egy gyereknek meg lehet magyarázni , hogy midkét szülő megtsz érte mindent, és nem szabad különbséget tenni anya és apa között.
A család az én szememben egy nagyon szoros kötelék, ahol persze az évek során természetesen adódhatnak kisebb nagyobb viták...igaz,hogy ez még nem a menyország, de gyermekeknek talán a legbiztosnágosabb, a legelfogadhatóbb és a legszorosabb közösség, ahol jól érzi magát. Ha baj éri, ide szívesen menekül bármi elől, mert itt biztonságban érezheti magát.
Utolsó kommentek