Jodi Picoult...A nővérem húga...

A tizenhárom éves  Anna, miután megtudta, hogy most a veséjét szeretnék, ügyvédet keres, mert nem akar többé donor lenni...

Itt nem a fájdalmakról van szó...nem...szeretne már egyszer ő is fontos lenni, szeretne egy kis szeretetet, figyelmet. ...amiből neki sosem jutott...

A részlet a bírósági tárgyaláson hangizk el....

A bíró összevonta a szemöldökét. - Mr.Alexander, nagyon remélem , hogy ön is, és Mrs. Fitzgerald is meg fogja őrizni a higgadtságát.

 - Értettem, Bíró úr.- Sarához lépek. - Megmondaná a nevét ?

Egy picit felszegi a fejét. - Sara Crofton Fitzgerald.

 - Ön az édesanyja Anna Fitgerald kiskorúnak ?

 - Igen, csakúgy , mint Kate-nek és Jesse-nek.

- Megfelel-e a valóságnak, hogy lányát, Kate-et kétéves korában akut promyelocitás leukémiával diagnosztizálták?

 - Megfelel.

 - Akkoriban ön és a férje elhatározták, hogy nemzenek egy gyermeket, akit genetikailag úgy programoznak, hogy Kate számára , a gyógyulása érdekében amegfelelő donor lehessen?

 Sara arcvonásai megkeményednek. - Én nem ezekkel a szavakkal mondanám, de valóban , ez a rövid története Anna fogantatásának. Azt terveztük, hogy Anna köldökvérét használjuk transzfúziós célra.

 - Miért nem próbált a családon kívül donort találni ?

- Mert az sokkal kockázatosabb megoldás. A halálozás kockázata sokkal nagyobb lett volna egy Kate-tel rokonságban nem álló donor esetében.

 - Anna  hány éves volt tehát, amikor először adott szervet vagy egyebet a nővére számára ?

 - Kate egy hónappal Anna születése után kapta a transzfúziót.

Megcsóválom a fejem. - Nem azt kérdeztem, hogy Kate mikor  kapta , hanem hogy Anna mikor vált donorrá. - A köldökvért  a születése utáni percekben vették le, igaz?

- Igy van - mondja Sara - ,de Anna ennek nem volt a tudatában.

- Hágy  éves volt Anna a következő alkalommal, amikor a testéből  adott valamit Kate számára?

 Sara arca megrándult, ahogy számítottam. - Ötéves volt, amikor limfocitákra volt szükség.

 -Ez mivel jár?

 -Vért vettek a karjából.

 -Ön Anna engedélyével hagyta, hogy tűt szúrjanak a lánya karjába ?

 - Megkértem őt, hogy segítsen a testvérén.

- Igaz, hogy valakinek le kellett fognia Annát, hogy beleszúrhassák a tűt a karjában?

Sara Annára néz, és lehunyja a szemét. - Igen.

 - És ön ezt önkéntes részvétlenek monjda , asszonyom? - A szeme sarkából látom, hogy DeSalvo  arca elborul. - Az első alkalommal , amikor limfocitákra volt szükség, és vért vettek Annától, járt ez valamiféle mellékhatással?

- Volt egy kis véraláfutás a akarján, meg némi sajgás utána...

 - Mennyi idő telt el a következő vérvételig ?

 - Egy hónap.

 - Akkor is le kellett fognia Annát a vérvételhez?

- Igen, de ...

- Mik voltak akkor a mellékhatások?

- Ugyanazok. -Sara tiltakozóan megrázza a fejét.- Ön nem érti...

Nem arról volt szó, hogy nem érzékeltem, milyen Annának átesnie egy -egy ilyen beavatkozáson. Nem számít, hogy az embernek melyik gyereke kerül ilyen helyzetbe - ez mindig , minden alkaommal megviseli az embert.

- És mégis, Mrs.Fitzgerald, valahogy túlltette magát ezen az érzésen - mondom- mert Annától harmadszorra is vért vettek.

- Mert ennyi vérvétel kellett a szükséges limfocita mennyiség eléréséhez- mondja Sara. - Ez nem előre kiszámítható dolog.

 - Hány éves volt Anna az ezt követő beavatkozás idején, amely Kate érdekében vált szükségessé?

 - Kate kilnecévesen kiütéses  fertőzést kapott, és ...

 - Ismét nem ezt kérdeztem. Azt szeretném tudni, mi történt Annával, amikor hatéves volt.

- Granulocitákra volt szüksége a fertőzés legyőzéséhez, és az eljárás nagyjából olyan, mint amikor limfocitákról van szó.

 -Vagyis  újjabb tűszúrás?

 - Igen.

 - Megkérdezte, hogy jószántából adja -e  a granulocitákat?

Sara nem válaszol.- Mrs.Fitzgerald...? - nógatja a bíró.

Sara a lányához fordul könyörgően: -Anna, tudod, ugye, hogy  mi sosem akartunk neked fájdalmat okozni? Mindnyájunknak fájt, ami veled történt.Mikor te kívülről sértültél, mi belül...

- Mrs.Fitzgerald - lépek közé és Anna közé.- Megkérdezte őt?

 - Kérem , ne tegye ezt- mondja Sara.- Mindnyájan tudjuk, mi és hogyan zajlott. Alávetem magam báminek, amit csak kitalál a keresztre feszítésem során, de ezt most inkább ugorjuk át.

- Merthogy rossz hallani, és újra szembeslülni vele, ugye?- Tudom, hogy vékony jégen járok, de mögöttem ott ül Anna, és szeretném , ha értné, hogy én itt és most kiállok érte.- Igy , egy csokorba gyűjtve a tényeket, nem  is hangzanak olyan ártalmatlannak , nem igaz?

- Mr.Alexander, hová akar kilyukadni?- mondja DeSalvo.- Tudatában vagyok, hogy Anna hány , efféle  beavatkozáson esett át.

- Bíró úr , eddig Kate kórtörténete állt a rendelkezésünkre csupán, nem pdig Annáé!

DeSalvo bíró elnéz kettőnk között a messzeségben.- Fogja rövidre, ügyvéd úr.

Sarához fordulok.- Csontvelő-transzplantáció- szólal meg fahangon, pedig még fel sem tettem a kérdést.- Elaltatták, mert még kicsi volt, és a tűt a csípőlapátjába szúrták, hogy levegyék a csontvelőt.

- Ez egyetlen tűszúrás volt, mint az előzőek?- kérdem.

- Nem- mondja Sara halkan.- Körülbelül tizenöt.

- Bele a csontba?

- Igen.

-Mik voltak az Annát érintő mellékhatások ez alkalommal?

- Fájdalmai voltak, csillapítókat kapott.

- Tehát ezúttal Annának a kórházban kellett maradnia, és ő maga is gyógyszerre szorult?

Sarának beletelik egy kis időbe, míg összeszedi magát.- Elmondták nekem, hogy a csontvelő-átültetés a donor szempontjából nem különösképpen agresszív beavatkozás.Lehet, hogy kapva -kaptam azon, hogy ezt hallom, lehet , hogy e szavakra volt szükségem, és az is lehet, hogy nem voltam Annával eléggé együttérző, mert annyira el voltam foglalva Kate-tel.Azt viszont egészen biztosan tudom, hogy -mint bárki más a családunkban- Anna a lelke legmélyéből kívánta , hogy a nővére meggyógyuljon.

- Hát hogyne- feleltem.- Mert akkor abbamardt volna a tűszurkálás.

-Elég volt, Mr.Alexander- vág közbe DeSalvo.

-Egy pillanat, szólal meg Sara.- Valamit szeretnék mondani.-Felém fordul.-Azt hiszi, mindent szavakba lehet foglalni és feketén-fehéren megítélni. Mintha ez ilyen egyszerű volna.

Ön azonban csak az egyik lányomat képviseli,Mr.Alexander, és csupán itt, a tárgyalóteremben. Én mindkét lányom érdekeit egyformán képviselem- mindig , mindenütt, minden körülmények között.Mindkettőjüket egyformán szeretem is,  és minden körülmények között.

-De az imént ön elismerte, hogy a kérdéses döntések soroán mindig Kate egészégét tarotta szem előtt, nem pedig Annáét- mutatok rá az ellentmondásra.- Akkor hogyan állíthatja, hogy egyformán szereti mindkettőjüket? Miért mondja, hogy egyik gyermekét sem részesítette  előnyben, amikor döntést hozott?

-És ön most nem részrehajlást vár el tőlem?- kérdezi Sara.

-Hogy kedvezzek valamelyiküknek- csak most éppen a másiknak?

 

 

 

....és képzeljétek, még film is készült a regény alapján....most találtam meg...

My Sister's Keeper - Trailer!
Rendező: Nick Cassavetes.
Szereplők: Cameron Diaz, Alec Baldwin, Abigail Breslin, Jason Patric, Thomas Dekker.