.
Kora reggel, mikor még csak a langyos szellő fújt, mert végre fujdogál egy kicsit, kimentem fotozni a virágokat.
Mi már fuldoklunk meg pihegünk a 35 fokba, ők meg nyílnak, virágoznak, élvezik a nyarat.
Persze muszály öntönzi állandóan, mert szomjaznak velünk együtt. A gyomlálás már sokkal nehezebb ebben a hőségben. Napközben nem lehet a kertben tartózkodni, estére meg a szúnyogok keserítik az ember életét.
No , azért valahogy csak kibírjuk, és várjuk az enyhet adó lehülést.
.
Nem is csoda ,hogy a neve borzaskata...olyan nagyon kócos az a színes fejecskéje...
.
.
.
Cickafarkok szarkalábok társaságában...
.
.
Régen volt már sóvirágom. Az idén vetettem, és meg fogom szárítani, nagyon szép színskálában virágzik és tartós szárazvirágot ad.
.
Sárgák a kékek társaságában...legényke pár kis szerény lobélkával...
.
A búzavirágom az idén rendesen megtetvesedett, talán ez a hőség sokkal több élősködőt hozott, amik bizony szívják rendesen a virágok nedvét.
Azért egy -két bokor megmaradt, és lefeküdt a fűben...
.
És ő....hát ő az a bizonyos "szeptember 11-es " virágom. Eddig minden évben a kékek voltak szebbek, az idén a hófehéreké a siker...
Utolsó kommentek