.
"Nézem, ahogy a puszta fölött aláereszkedik a nap. Szeretem követni az útját, amint csendesen csusszan a fák távoli szalagja mögé. Ma pislogtam, és elmulasztottam a búcsúját. Mire kinyitottam a szemem, elmúlt a végső pillanat, a villózó sarló eltűnt, és megrabolva maradt az ég: tiszta, hideg kékjén fagyos fehérség rág. Maga a puszta borzong a hirtelen árnyban, a távolban vonat surran át a völgy ködén, elektromos fékjei felnyögnek, ahogy a falu felé kanyarodik."
.
/Kate Morton/
Utolsó kommentek