Márványtorta
.
Ma annyi minden történt, hogy emésztenem kell a történteket...ilyenkor időre van szükségem, hogy mindent kielemezzel és elraktározzak magamban...
Születésnapoztunk...egy nagyon közeli ismerősömnek volt a szülinapja...majdnem elfelejtettem lefotózni a tortát...akkor jutott eszembe, mikor már megették a felét...
Az öröm közé azért némi üröm is vegyült...
.
Kb.két hete Kendy anyukája 3 kiscicának adott életet. Tegnapelőtt viszont előjött a mama , lesérülve...az egyik melső lába szabályosan lógott, kint volt egy darab csont is...kétségbe estem rendesen...nem tudtam mitévő legyek, mire kimentem megnézni , már eltűnt valahová...kerestük, de nem találtunk rá...nem messze van a határ, kukorica földek, lehetetlen lett volna megtalálni...vártunk egészen tegnapig, hátha mégis haza jön a kicsinyeihez.
Nem jött. A kiscicák sírtak...ez nem is kifejezés, bőgtek. Melegítettünk tejet nekik, s megpróbáltuk orvosi fecskendővel megetetni őket. Mondanom sem kell , hogy mennyire szívták a tejet...a képek magukért beszélnek...
Ma már naponta háromszor meg lettek etetve, olyan kis mohók, hogy ha minden jól megy, talán mégis megmaradnak...
.
.
...nem tudták mi az elég, még az orruk hegye is csupa tej lett...:)
Utolsó kommentek