„A Jóisten, amikor délutáni szundikálásából felébred, az epret ilyenkor eszi uzsonnára. Odateszik az árnyékos teraszra, az asztal fölé a diófa hajlik, ott eszi meg kiskanállal, mielõtt ismét a szõlõbe megy. Mert aki nem tudná, a Jóisten a világon a legmagasabb rendû munkát végzi, vagyis szõlõmûves. Uzsonna után megnyugodott gyomorral és kedéllyel a rafiát övébe dugja, a metszõollót zsebre teszi, a kapát megfogja és kimegy a tõkék közé, hogy a szabálytalan hónaljhajtásokat levagdossa, a lazult vesszõket megigazítsa, és ahol gyomot talál, azt kikapálja."
(Patmosz I., A Jóisten uzsonnája)
...szinte hihetetlen, hogy sok-sok évvel ezelőtt írta ezt Hamvas...
...most, hogy már elolvastam William P.Young - A viskó című könyvét, teljesen el tudom képzelni ezt a kellemes délutánt...
Utolsó kommentek