Éghajlat
Kentucky Észak-Amerika délkeleti belső területén fekszik, így éghajlata enyhe. Az terület időjárás rendszerét ciklusos levegő áramlás jellemzi. Télen és tavasszal a légnyomás többnyire alacsony, s hideg és meleg frontok váltakoznak egymással, amelyek felhőket, esetenként hideget és esőzést hoznak magukkal. Télen néha előfordul hogy az északról érkezô hideglevegő mélyen benyomul az állam déli területére is, amely tiszta száraz időt hoz. Ilyenkor a légnyomás magas. A légáramlás nyáron és ősszel észak felé nyomul, ilyenkor a légnyomás magas. Az óra járással ellentétes irányú légáramlás magas légnyomásal jár, s a hőmérséklet meleg, s levegő páratartalma viszonylag magas. Ez a meleg párás levegő gyakran felnyomul a Mississippi és Ohio medencén. Az uralkodó széljárás déldélnyugai irányú többnyire felszíni könnyű szél. A hőmérséklet januárban a legalacsonyabb, s juliusban a legmagasabb. A szélességi fok és a magasság természetesen befolyásolja az évi hőmérsékletet az államban. A legmagasabb hőmérséklet Kentucky nyugati részén a legalacsonyabb területeken mértek, mig a legalacsonyabb hômársáklet Ohio és Nyugat-Virginia határok mentén. Az elmúlt 30 év átlagágos legmagasabb hőmérséklet 15.6 °C Gilbertville környékén, s a legalacsonyabb 11.5 °C Keleten Ashland környékén volt. A szélsőséges forró vagy hideg nagyon ritka. A tavaszi és őszi szezon földrajzilag hasonló mintát mutat. Kentuckyban az átlagos évi esőzés 117 cm, de az állam területén való eloszlása az idényeknek megfelelően változik. Tavasszal bőséges a csapadék esik, mig ősszel minimális. Október a legszárazabb hónap. Kentuckyban átlagosan 30 cm hó esik.
Történelme
Fehér ember viszonylag későn jutott el ide. A vidék meghóditására csak a 18. század első felében került sor. A terület lakott volt a precolumbán időkben, de a 18. század első felében állandó indián település nem volt. A vidéket különböső indián törzsek vadász területnek használták. Északról a shawnee idiánok, délről pedig a cherokee indiánok látogattak el ide időről időre. A terület, amelyet ma Kentucky alatt értünk az indiánoktól vásárolták a Fort Stanwix szerződésben (1768) és a Sycamore Shoals (1775) szerődésban. Miután az első települést létrehozták, Kentucky gyorsan kezdett növekedni. Főként Virginia, Észak-Karolina, Maryland, Delaware és Pennsylvania területeiről érkeztek ide a telepesek a szárazföldön keresztül a Braddock Road és a Cumberland Gap hágón keresztül, vízi úton az Ohio vagy a Mississippi folyón. Először az állam északi részén az Ohió folyó mentén jöttek létre jelentősebb telepek, így Lexington és Washington voltak az első állandó lakott területek. Az állam déli részén csak ezután kezdtek kialakulni lakóhelyek. Északra az Ohio folyától a shawnees indiánok nem örültek az új telepeseknek, s szövetséget kötöttek az angolokkal a Függetlenségi háború idején (1775-1783). A háború idején Kentucky földje hadszintérré vált, s az egyik fő csata Battle of Blue mellett zajlott le. A függetlenségi háború után Virginia az Appalache hegységen túl Kentucky megye lett. Kentucky megye lakói kérelmezték az elszkadást Virginiától. Tiz alkotmányos ülést tartottak a Danville-ben 1784 és 1792 között. In 1790, Kentucky küldöttei elfogadták Virginia feltételeit az elszakadáshoz 1792. áprilisában. 1792. Junius 1-én Kentucky tizenötödikként csatlakozott az unióhoz és Isaac Shelby, választották az Kentucky nemzetszövetség első kormányzójának. Kentucky határ állam volt a polgárháború idején. Kentucky hivatalosan semleges maradt a háború alatt, azonban még ma is megtarták a Confederate Memorial Day mint állam ünnepet Jefferson Davis születés napján, junius 3-án a könföderáció elnök emlékére.[31] A Black Patch Tobacco háború 1904-tôl 1909-ig tartott. A gazdalkodók olcsón adták a dohánytermésüket a piacon, ezért a "Night Riders" csoport terrorizálta a farmerokat. A csoport tagjai éjjel indultak utnak, s rémületben tartották a famerokat, leégették a földeket, raktárakat, gazdasági épületeket. 1900. január 30-án William Goebel kormányzó, akit két testőr kísért, halálos sebet kapott, amikor Frankfort belvárosában a Capitol épületébe igyekezett a választási versenyek során. Eredetileg feltételezhetően William D. Taylor-nek kellett volna megnyerni a választást. Néhány hónappal késôbb J. C. W. Beckham, Goebel segitőtársa és Taylor harcolt a kormányzói rangért, amig az Egyesült Államok legfelsőbb birósága májusban eldöntötte, hogy Beckham a megfelelő kormányzó. Taylor Indiana államba szökött, mivel később felmerült a gyanú, hogy részt vett Goebel elleni politikai gyilkosságban. Goebel volt az egyetlen kormányzó az Egyesült Államokban, aki merénylet áldozata lett.
Gazdaság
A teljes össznépi termék 2006-ban 146 billió US dollár volt, huszonhetedik a nemzeti listán. Az egy főre eső jövedelem USA dollárban kifejezve 28.513 volt, nemzeti szinten a negyvenharmadik. Kentucky mezőgazdasági termékei a lótenyésztés, vágómarha, dohány, tejtermékek, disznó, szójabab és kukorica. Ipari termékei a szállítási eszközök gyártása, kémiai termékek, elektromos berendezések, gépgyártás, élelmiszer feldolgozás, dohány termékek készítése, szénbányászat és a turizmus. A Eastern Kentucky Coal Fields területén talált szénbányák nemzeti szinten a legtermelékenyebbek. Az országban kentucky állam a negyedik az autók és teherkocsik összeállitásában.A Chevrolet Corvette, Cadillac XLR, Ford Explorer, Ford Super Duty trucks, Toyota Camry, Toyota Avalon és Toyota Solara gépkopcsikat Kentuckyban állítják össze. A környező államokkal ellentétben, akik egy széles skálájú ipari gazdaságot fejlesztettek ki, Kentucky a farmokon alapuló gazdaságot hozott létre; marha tenyésztéssel, kukorica és szójabab termesztéssel, amely a legfőbb termény lett. Lexinton területén kívűl lóternyésztéssel, nemesítéssel foglalkoznak, amely nemzetközileg is elismert. Annak ellenére, hogy a tizennegyedik legkissebb állam, a farmok számát illetően az ötödik helyen áll az Egyesült Államokban. Egy átlagos farm területe 0.6 km². Kentucky nemzeti szinten az ötödik a kecske-, nyolcadik a marhatenyésztésásben és tizennegyedik a kukorica termelésben.
Ford F-150 Lariat, Louisville, KY
Rassz és származás
Származás szerint az öt legnagyobb csoport a nemzetközösségben az amerikai (20,9%) (többnyire angolok leszármazottai), német (12,7%), ir (10,5%), angol (9,7%), afro-amerikaiak (7,8%). Csak nyolc megye lakossága "más mint amerikai" ezek Christian és Fulton megyék, ahol az afroo-amerikai leszármazottak alkotják a legnagyobb csoportot, valamit az állam legvárosiasabb megyéiben Jefferson, Oldham, Fayette, Boone, Kenton, és Campbell megyékben a német leszármazottak vannak többségben, Az afro-amerikaiak, akik Kentucky lakosságának mintegy egynegyedét teszik ki, a polgár habáború előtt telepedtek le, s számuk csökkent azáltal, hogy az iparosodott északon kerestek megélhetést a nagy vándorlások (Great Migration) idején. Ma Kentucky 44,2%-a az afro-amerikai lakosoknak Jefferson megyében és 52% Louisville metropolita körzetében él. Christian és Fulton megyék mellett még Paducah városa, (Bluegrass) és Lexington városának van nagyobb afro-amerikai közössége. Kentucky délkeleti részén sok bányász közösségben a lakosság 10%-a afro-amerikai.
Városai
Louisville (Kentucky)
Belváros felhőkarcolói
Katedrális
City Hall
Humana épülete
Louisville Kentucky legnagyobb városa. A település, amelyből Louisville kinőtt 1778-ban George Rogers Clark alapította és XVI. Lajos francia király után nevezték el. Louisville otthont ad a Kentucky Derby-nek ("The Most Exciting Two Minutes in Sports"), amely széles körben népszerű lóverseny. Louisville Kentucky és Indiana államok határán észak-közép Kentuckyban helyezkedik el az Ohio folyó partján. 2003. óta Jefferson megye székhelye. Miután Louisville metropolita körzet, amely felölel dél-Indianai területeket is, ezt a területet "Kentuckiana" néven emlegetik, s Louisville lakosai nagy előszeretettel nevezik magukat "Louisvillian"-nek. Annak ellenére, hogy Kentucky déli állam, kultúrájára nagy befolyást gyakorolt mindkét a középnyugati és a déli kultúra, s gyakran felváltva hivják az Egyesült Államok Dél legészakibb, vagy Észak legdélibb városának. Louisville a történelem folyamán sok fontos felfedezésnek a szinhelye volt. Említésre méltó lakosok voltak Thomas Edison, a feltaló, Louis Brandeis, biró (Jewish Supreme Court), a legendás Muhammad Ali, boxoló, Diane Sawyer, bemondó, Hunter S. Thompson és Sue Grafton irók. Emlékezetes események az elsô Edison' villanykörte nyilvános bemutatása, az első afro-amerikai könyvtár megnyítása délen[2], az első kézfej átültetés[3], az első önálló műsziv beültetés,és itt fejlesztették ki a méhnyakrák elleni szérumot.
Utolsó kommentek