Oregon Az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén fekszik. 1859. február 14-én 33-ként csatlakozott az Unióhoz. Korábban mint Oregon Territory volt ismeretes, melyet 1840-ben hoztak létre. Az állam a Csendes-óceán partján helyezkedik el, északról Washington, délről California és Nevada, keletről pedig Idaho határolja. Columbia és a Snake folyó alkotja északi és keleti természetes határait. Fővárosa Salem, amely az állam harmadik legnagyobb városa Portland és Eugene után.
 |  |
| (Oregon zászlaja) | (Oregon címere) |
Az állam beceneve: Beaver State
Története
A Csendes-óceán északnyugati partján már 15 000 évvel ezelőtt ember lakta terület volt. A régészeti kutatások során Oregonban (Lake megye) rátaláltak a Fort Rock barlangra, melynek kora - Luther Cressman, amerikai régész szerint - 13 200 évesre tehető.[1] Időszámításunk előtt 8 000-ben emberi települések nyomaira bukkantak elszórtan az állam minden különböző területein. A legsűrűbben lakott területek a Columbia folyó alsó folyása és a part menti öblök voltak.
A 16. század során ez a föld őslakó amerikai csoportok; mint pl. a bannock, chasta, chinook, kalapuya, klamath, molalla, nez perce, takelma és az umpqua törzsek otthona volt.
1778-ban James Cook átjáró után kutatva felfedezte a partokat. 1805-1806-ban Meriwether Lewis és William Clark expedíció utazott keresztül és vizsgálta meg a területet Louisiana megvásárlása előtt. Kutatásaik során a Columbia folyó torkolatához közel megépítették a Fort Clatsop-ot, téli szálláshelyüket. Az expedíción részt vett David Thompson, angol utazó, akinek 1811-ben megjelent publikációja szerint ez a vidék kimerithetetlen prémvadász terület. Szintén 1811-ben a New York-i John Jacob Aston a Columbia folyó torkolatánál megalapította a Fort Astoria települést mint a Pacific Fur Company[6]nyugati kihelyezett prém vadász cégének telepét. Ez volt az első állandó fehér település Oregonban.
Az 1812-es angol-amerikai háború során a Pacific Fur Company telepjei brit ellenőrzés alá kerültek. Az 1820-as és 1830-as években a Hudson's Bay Company nyert ellenőrzés a terület felett. A társaság főhadiszállása Washington D.C.-ben volt.
1842-1843 folyamán sok új telepes érkezett erre a területre. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megállapodása alapján közösen népesítették be Oregon megyét. Végül 1846-ban az Oregon Egyezményben a 49. szélességi fokkal párhuzamosan állapították meg a határt az Egyesült Államok és a Brit-Amerika között. 1848-ban hivatalosan is megalapították az Oregon Territory-t.
A kongresszus igyekezett elősegíteni új emigránsok letelepedését, s az indián lakosságot rezervátumokba helyezték el.
1859. február 14-én az állam csatlakozott az Unióhoz.
A polgárháború kitörésekor csapatokat vontak ki, melyeket keletre küldtek, ezért Kaliforniában önkéntes lovas huszárságot toboroztak és 1865. júliusában észak Oregonba küldték a lakosság védelmére.
Az 1880-as években a meggyorsult a fakitermelés, mivel a vasutak létrehozása piacot teremtett a fakitermelésnek. Ezáltal a városok gyors növekedésnek indultak.
1933-ban megépítették a Bonneville duzzasztó gátat a Columbia folyón , amely előmozdította az ipari terjeszkedést az állam területén. Az elektromos áram, élelmiszer ellátás, és a fakitermelés elősegítette a nyugat fejlődését.
Az államnak sokfajta konfliktussal kellett számolnia, mint például az amerikai indiánok, brit prémvadászok, angol és amerikai telepesek, nagybirtokosok és farmerok között, valamint a gazdag növekvő települések létrehoztak egy szegény vidéket. Nem volt ismeretlen fogalom a faji megkülönböztetés, a progresszivizmus, s adóellenes kampányok. Oregon történelmében hagyományai vannak a szeparatista mozgalmaknak.
A állam nevének eredete nem ismert. Az Oregon Blue Book szerint a szót először az angol Robert Rogers őrnagy használta az 1765-ben lejegyzett útitervében
Földrajz
Oregon területe hat földrajzi egységre osztható. Ezek a Parti hegység (Coast Range), a A Willamette alföld (Willamette Lowland), a Cascade-hegység (Cascade Mountains), a Klamath hegység (Klamath Mountains), a Columbia felföld (Columbia Plateau), a medencék és hegységek (Basin és a Range) regiója.
Parti hegység: a Csendes-óceán partja mentén helyezkedik el. Többnyire alacsony hegylánc, melyet örökzöld tűlevelű erdő borít. A tengerszint feletti átlagos magassága 600-700 méter magas. Legmagasabb csúcsa a Mary's Peak (Corvallis, Oregon), mely 1365 m magas. A part mentén a szirtfal tengerszint feletti átlagos magassága 350 m. A Triangle Lake Valley egy őskori tó volt. A partmentén elszórva sok kis parti tóval találkozhatunk.
Willamette alföld: keskeny földsáv a Coast Range-tól keletre a Willamette folyó és mellékfolyói mentén. A Willamette folyó északra folyik, s a Columbia folyóba torkollik. A talaj gazdag s az éghajlat enyhe.
Cascade-hegység: A Wilamette alföldtől keletre a Cascade-hegység csúcsai emelkednek. A hegyláncolatnak meglehetősen egyenetlen felszíne van. A hegyvidék legmagasabb csúcsa Oregonban a Mount Hood, melynek magassága 3425.6 méter. Más csúcsai: Mt. Jefferson 3199.48 méter, a Three Sister 3048 m, a Mount McLoughlin 2894 m. A hegycsúcsok között sok tavat találhatunk. A Crater tó, a legmélyebb tó az Egyesült Államokban. Mélysége 588,8 méter.[
Oregon partja
Klamath hegység: A Kalamath hegységet sűrű erdő borítja. Másik nem hivatalos neve Salmon hegység, amely egyenetlen felszínű hegyvidék északnyugat Kaliforniában és délnyugat Oregonban. Legmagasabb hegycsúcsa a Mount Eddy 2750 m, (Kalifornia). Legmagasabb pontja Oregonban a Mount Ashland , amely 2296 m. A hegységnél különböző geológiai kőzeteket lehet megfigyelni. Klímája mérsékelten hideg és télen erős havazás jellemzi. A nyár meleg és száraz, kevés csapadékkal.
A Columbia felföld átnyúlik Idaho és Washington államokba. Keletkezése a vulkáni kitörések eredménye; a vulkáni láva a földrepedezésekbe folyt. Itt vannak Oregon búzaföldjei. A Columbia felföld felszíne egyenetlen, északkeleti részén a Blue Mountain és a Wallowa Mountain emelkedik ki. Oregon és Idaho határán a Snake folyó vágta ki magának mélyen a Hells Canyon-t. Az átlagos mélysége ennek a szakadéknak 1676,4 m.
Medencék és hegységek Oregon délkereti részét foglalták el, amely magága foglal magas fekvésű medencéket és meredek hegycsúcsokat. A régió legnagyobb része időszas sivatag.
Mt. Jefferson
Mount Hood, Trillium tó
Crater tó
Éghajlata
Oregon időjárását és éghajlatát az atmoszféra nagyarányó cirkulációkja befojásolja a csakúgy partok mentén mint a belső területeken. Ezenkivűl a földrajzi karaktere is nagyban hozzájárul az idő jellegéhez. A helyi időjárást befolyásolja a tengertől való távolság, a magasság, és a a terület sajátosságai, mint például déli lejtésű hegyoldal.
Népesség
a 2005. évi becslések alapján Oregon lakosainak száma 3 641 056 fő volt, amely a 2000. évi felmérésekhez viszonyítra lakosainak száma 49 693 fővel nőtt, amely 1,4%-os növekedést mutat. Ez magában foglalja a természetes növekedés, ahol a születések száma 236 557 és a halálozások száma 161 361 volt. Az országon kivüli emigránsok száma 72 263 és az országon belülieké 77 821 fő. A lakosság központi elhelyezkedése Linn megyében, Lyons városában vana.[10]
Leszármazottak szerinti megoszlás: a legnagyobb csoport a német 20,5%, a következő az angol 13,1%, ír 11,9%, amerikai 11,9%, mexikói 5,5%. A legtöbb megye leszármazottjai európaiak. A mexikói-amerikaiak többnyire Malheur és Jefferson megyékben élnek. Oregon a fehér lakosainak aránya 86,1%, igy a16. helyet foglalja el az Egyesült Államok államaia között.
Legnagyobb városai
Pendleton, Oregon,
Utolsó kommentek