Jó isőnk van, és ez jó a virágoknak is. Körben esik az eső, még a két kilométerre lévő faluban is esett minap, de nálunk bizony egy csepp sem volt. Öntözni és öntözni, és ők valóban meghálálják.
Ez a kis virág egy két éve leszúrt kis hajtáson jött. Ha jól tudom, ő a Lonc, és én már nagyon szerettem volna egy ilyent. Egy könyv kapcsán ismertem meg, amiban ódákat zengtek az illatáról, finomságáról. Majd mesélek még róla később, ha több virágja lesz, mert ez még csak az első.
Levelek között megbújva.
Az iriszeknek lassan lejár, de a fáklyaliliomok most vannak a csúcson.
Nagyon szeretem a törökszegfűket, de nem csak én szeretem őket, a lepkék is. A fényképezőgépet miattuk vittem hátra , de mire oda értem, egy sem akart pihenni, így ők most lemaradtak .
Ő egy későbbi fajta irisz, és még eléggé élénkek.
Egyetlen egyszer vetettem borzaskatát, azóta minden nyáron megörvendeztet, igaz mindehol van, és ami felesleges, ki kell tépni, mert tényleg dzsungel lesz.
A háttérben már nyínak az évelő szarkalábok.
Ők a teraszon virítnak, szeretnek a félárnyékban, persze sok vizet igényelnek, akkor igazán szépek.
Gyűszűvirág minden mennyiségben, és alatta a kék harangvirág, szeretik ezt a meleg időjárást...én meg őket.
Utolsó kommentek