No ki szereti az almát? Ha esik a hó, én szívesen fogyasztom !

Most tartok ott, hogy elfogyott minden energiám.Már két napja befejeztem ezt a könyvet, de nem volt erőm lefényképezni, felrakni...pedig már belekezdtem az újba. Meggyógyultam úgy ahogy és nem feledkeztem meg a vitaminokról sem, amit naponta beveszek, mégis valahogy nem bír kisütni a nap , se kint, se bent. Fogalmam sincs mi segítene kicsit több erőt gyűjteni, de mostanában éjjel -nappal aludnék, amit persze nem lehet, így olyan félálomban végzem a napi teendőket, és vágyakozom a napsugár után.

A könyv! Jó volt, az első könyv M,O Farrell-től, de van még neki három másik, és állítólag sokkal jobbak mint ez volt / kritikákat félre dobva, nekem ez is tetszett/ ...egyszóval majd ha lesz rá keret, meg idő, megpróbálok beszerezni tőle még legalább egyet.

Szép történet, olyan várakozással teli, siettem olvasni, hogy tudjam már meg, mit is tartogat a sors két fiatalnak...mert itt bizony az égiek segíthettek, hogy két teljesen más kontinensen élő ember egymásra találjon.És az idézet, amit a könyvből választottam...

" Az anyaság világos, előre megírt dolog.Azzal a kilenc hónappal, amelyet az ember egy másik lénybe bezárva tölt el, életre szóló, megíratlan szerződést köt, amit soha nem lehet megsemmisíteni. Az apaság azonban bizonytalan, meghatározatlan, és szinte semmi másból nem áll, csupán egy űrbe kilőtt, farokkal ellátott sejtből. "

/gondolta ezt egy fiú, aki sosem ismerte apját, s elindul megkeresni azt a helyet, ahol élhetett valamikor/