kép

.

A balázsolás vagy balázsáldás hagyományának kialakulása az ókorig nyúlik vissza. A legenda szerint Balázs püspök egyszer két égő gyertyát kereszt alakban egy gyerek álla alá tartott; így mentette meg őt, aki a torkában akadt halszálka miatt fuldoklott. Szent Balázs tisztelete már 800 éve él a katolikusok körében.

.

Emlékezzünk szent Balázsról, hogy ma vagyon napja,

Hogy többször is megérhessük, az úr Isten adja!

Kérjük ajándékát, várjuk szent áldását,

Mindnyájunktól távoztassék torkunknak fájása.

.

Ó szent Balázs légy mellettünk,

óvj meg minden bajtól

Torokfájás más nyavalya,

tőlünk elmaradjon.

.

A szent legendája alapján mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. E napon volt szokásban az ún. Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a katolikus pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. Almát is szenteltek ilyenkor, abban a hitben, hogy a torokfájás ellen alkalmas gyógyszer.

A Dunántúlon, az Ipoly és Nyitra környéki falvakban, a Csallóközben szokás volt a Balázs-járás. Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról házra. Egyikük Balázs püspököt személyesítette meg - fején papírsüveggel, a többieken papírcsákó volt, oldalukon fakard. Nyársat vittek, hogy a háziak arra tűzhessék a kolbászt és a szalonnát. A Balázs-járás, akárcsak a március 12-i Gergely-járás, a soványpénzű tanítók jövedelemkiegészítését jelentette, amit gyakran díjlevelükbe is belefoglaltak. A háziaktól kapott szalonnát, babot, zsírt, tojást a gyerekek elvitték a tanítónak, aki azután megvendégelte őket.

.

.

Balázs napjához is kapcsolódik időjárásjóslás, például a jugoszláviai magyar adatok szerint, ha ezen a napon esik, akkor nyáron jég veri el a termést. Baranyában, Szeged környékén is a szőlő négy sarkában megmetszenek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák a termést.

.

/forrás:Magyar Néprajz/

.