.
A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony. Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet" merített, amiből a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján. Ugyanakkor sokféle tiltás is létezett.
Előírások, tilalmak:
baromfievés tilalma - elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból
bab, lencse, borsó, rizs fogyasztása - sok pénzt hoz a házba
az első látogató férfi legyen, mert az hozza a szerencsét
Jóslások:
amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez
ha csillagos az ég, rövid lesz a tél
ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő
hideg északi szél esetén hosszú, kemény télre számíthatunk
ha olvadni kezd, sok bor terem.
.
/forrás : wikipédia/
.
" Az újévnek reggelén köszönteni jöttem,
A fiúi szeretet hozott ide engem.
Az úr minden jókkal a házat szeresse ,
A benne lakókat sokáig éltesse.
Boldog újévet kívánok! "
Utolsó kommentek