.
Miközben A.Christie könyvet olvasok, jól beérett a cseresznye. Még a hét elején kaptam egy kicsikét,de most nem vártam meg , hogy kiabáljon, azon nyomban megmostam és üvegekbe raktam. Nem lett sok, csak 6 üveggel, de jól jön ez majd , ha havazik.
A könyv...fordulatos, izgalmas, olyan, amilyeneneket A.Christie írni szokott. Nem vagyok egy nagy krimi olvasó, és elég régen is olvastam ilyen rejtélyes könyvet, de ez most szórakoztat, és eltereli kicsit a figyelmemet a "sok víztömegről" ami körülöttem van. Igaz, én nem vagyok a legközepébe, de egyik gyerekem sincs itthon, és értük aggódhatok mindaddig, még haza nem érnek.
Nyomozás ide, nyomozás oda, azért az eszemben mégsem a "barnaruhás férfi" köröz, hanem Petőfi egyik versének sorai lavíroznak...
.
Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;
.
Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!
.
/Petőfi Sándor/
Utolsó kommentek