.
Az elmúlt két hét három könyve.
Először A citromtorta különös története című könyvet olvastam. Kicsi mellé csúszás volt, mert mást vártam, és mást kaptam. Volt benne minden, gyerekek, felnőttek, egy egész család különös története...sőt meglepetésemre volt benne egy csöpp paranormáslis dolog is.
/...egyszer az jutott eszembe, olyan mint az X akták ! /
A jó írónak jó a fantáziája, és neki mindent szabad, csak hogy az olvasó jól szorakozzon. Én jól szórakoztam, s ennyi elég is volt. .
.
Utána Marlo Morgan: Vidd hírét az igazaknak című könyvet olvastam. Régóta vártam már erre a könyvre, és megelőzően már hoztam ide idézeteket is belőle.
Csodás könyv, eddig is tetszettek a kiemelt részletek, de most valahogy teljesen másképp látom, hogy az egész történetet olvastam. Magával ragadó, megszívlelendő tanácsokkal teli, mindenki számára .
.
...és az utolsó könyv, Szabó Magda : Mondják meg Zsófikának...
Három délután és három éjjel olvastam. Azért tartott ilyen sokáig, mert közben mást is kellett csinálnom.
Eddig minden könyvet ajánlani tudtam minden olvasónak, de most azt mondom,minden szülőnek, aki csak teheti,és van könyvtár a közelében, máris menjen és vegye ki ezt a könyvet, álljon neki elolvasni!
Tudom, kissé parancsra felszólító szavak ezek, de mégsem vonom vissza, mert ezt egyetlen szülő sem hagyhatja ki.
Van úgy, hogy az ember nem ismeri saját gyermeke lelki világát, mennyire mások ők, míg gyermekek. Tanulhatnánk tőlük együttérzést, szeretetet, azt, hogy az adott szót mindig meg kell tartani, bármi történjék is.
Eddig is felnéztem Sz. Magdára, de most valahogy még több lett az én szememben. Varázslatosan írt. Betekintést enged a gyermek legféltettem zugaiba is, oda, ahova senkit nem akarnak beengedni.
Utolsó kommentek