/foto:Marta Orlowska/
- 24 -
Még hogy ennek az országnak az útjai kényelmesek és simák, és hogy az ország kocsijai jól rugóznak: doktornő, maga hazudott! És én nem vagyok sirály. Most mit csináljak, gyermekem? Menjek tovább,vagy forduljak vissza? Nem sok értelme van visszafordulni: újra meg kéne tennem ezt a rémes szakaszt.
Viszont ha tovább megyek, reménykedhetem, hogy javul a helyzet. Ha volna bennem retorikus hajlam,most azt mondanám, hogy olyan ez az út, mint az életem: csupa lyuk, gödör, nehézség. Egyszer megismerkedtem egy íróval, aki azt mondta, hogy mindenkinek olyan élet jut, amilyet érdemel. Mintha csak azt mondta volna, hogy a szegény azt érdemli,hogy szegény legyen, a vak meg azt érdemli, hogy vak legyen. Ostoba ember, jóllehet intelligens író.Észre fogod venni, hogy milyen vékony kis szál választja el az intelligenciát az ostobaságtól. S ha ez a szál elszakad, a két dolog egymásba mosódik, mint a szerelem és a gyűlölet, az élet és a halál - akár férfi vagy, akár nő. Újabban ismét foglalkoztat a gondolat,hogy fiú vagy-e vagy lány, de most már azt szeretném, ha férfi lennél. Akkor nem kéne a havonkénti vérzés iskoláját járnod, s nem éreznéd magad bűnösnek, amiért éppen egy lyukakkal és gödrökkel teli úton autózol. Nem éreznéd rosszul magad, ahogy most én, és te valóban, komolyan felszállhatnál a kékségbe, nem úgy, mint én: hiába erőlködöm, nem repülök, csak szökdécselek, mint egy pulyka. Igazuk van a nőknek, akik elégetik a melltartót. Igazuk van? Nekik sem sikerült feltalálniuk, hogyan folytatódjon a világ gyerekek nélkül. Már pedig a gyerekeket nők szülik. Olvastam egy sci-fi novellát, amely egy olyan bolygón játszódik, ahol nem kettő, hanem hét személy kell a nemzéshez. De nagyon nehéz olyat talál-ni, hogy az a hét meg is feleljen egymásnak, és hogymind a heten ugyanazt akarják, mert nemcsak az ak-tusról van szó, hanem arról is, hogy mind a heten te-herbe is essenek, így aztán lassacskán kipusztul a faj,elnéptelenedik a bolygó. Olvastam egy másik novellát, ahol a főhősnek elég egy lúgos oldat vagy egy pohár sós víz. Beleugrik és bumm! Kettő lesz belőle.Egyszerű sejthasadás játszódik le, és abban a pillanatban, amikor a főhős ketté válik, megszűnik önmaga lenni: én-öngyilkosságot követ el. De nem hal meg, és nincs kilenc hónap pokoli szenvedés. Szenvedés? Van, akinek ez maga a mennybe menetel.Mégiscsak az a legjobb megoldás, amit az elején mondtam. Kivenni az embriót az anya hasából, és át-rakni egy olyan nő hasába, aki hajlandó befogadni,türelmesebb nálam és kedvesebb is nálam... Azt hiszem, lázas vagyok. Megint kezdődnek a görcsök.Nem kell tudomást venni róluk. De hogyan? Talán ha egészen más dolgokra gondolnék. Elmesélhetnék neked egy mesét. Már olyan rég nem meséltem neked... íme.
.
/Oriana Fallaci/
Utolsó kommentek