kép

.

Igaz, hogy ismerőseim blogján én is szeretem az Sk.bejegyzéseket, hiszen közlebb hozzák őket hozzám...de nagyon szeretem azokat az oldalakat is az interneten, ahol sok-sok idézet szerepel...pl. naponta látogatom Moly könyves blogját...és nem csak jó idézeteket találok rajta, de új és új könyveket...

...nem is olyan régen találtam egyet, s csupán az idézetet elmentettem, mert annyira megfogott...aztán telt az idő, és éppen nem volt olvasnivalóm, beszereztem azt a könyvet, amiben az idézet szerepelt...mikor elolvastam az ismertetőt, kicsit meglepett, hogy egyetlen idézet milyen könyvet is hozott nekem...álmomban sem gondoltam rá, hogy miről is szólhat...

...pár napig pihentetem, ugyanis még nem fejeztem be Munkácsi Mihály viharos életrajzát, de már nem sok van hátra a második kötetből...

...kicsit türelmetlen vagyok, van bennem valami várakozás az új könyvvel kapcsolatban, de hát az élet éli a saját napjait, és én benne vagyok a kellős közepébe, sok őszi munkával, meg miegymással, így lassabban fogynak a lapok...

...

"Aznap este az ágyban feltaláltam egy spéci vízelvezetőt, amelyik végigmegy minden New York-i párna alatt, és a víztározóba vezet. Amikor az emberek álomba sírják magukat, a sok könny mind ugyanoda folyik, és reggel az időjárás-jelentésben bemondhatják, hogy a Könnyek Vízgyűjtőjében csökkent vagy nőtt a vízszint, és akkor mindenki tudná, hogy New Yorkban az emberek milyen szomorúak. És amikor valamilyen igazándiból rettenetes történik - amilyen egy atombomba, de legalábbis valami biológiai vagy vegyifegyver-támadás -, megszólalna egy rém hangos sziréna, és mindenki tudná, hogy ki kell menni a Central Parkba és homokzsákokkal körbevenni a víztározót."

/Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel/