Szelídgesztenye (Castanea sativa)

.

" A Szelidgesztenye (Castanea sativa Mill.), más néven édes gesztenye, jóféle gesztenye, európai gesztenye a Bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fa, amely a neve ellenére nem rokona a vadgesztenyének. Terebélyes koronája, fényeszöld lombja és ízletes termése miatt az egyik legkedveltebb dísz- és csonthéjas gyümölcsfánk. Nyugat-Európában, Dél-Európa, hegyvidékein és párás völgyeiben valamint a Kaukázusban őshonos. Európa más részein csak a történelmi időkben honosodott meg. A rómaiak az egész birodalmukban előszeretettel telepítették, fontos táplálék volt, terméséből lisztet őröltek. Valószinű, hogy Pannóniába valamint Angliába is ők vitték el. Magyarországon 1969 előtt gesztenye ültetvényekről és minősített fajtákról nem beszélhetünk. A hazai fajtaelőállítás Szentiványi Péter nevéhez fűződik, aki az 1950-es években kezdte meg nemesítő munkáját. Hazánkban a Mecsekben, a Dunántúl nyugati részén és Nagymarosnál ma igazi gesztenyések vannak. Mészszegény talajon az erdő más fáival egyetemben bőségesen terem. Vaskos ágaival télen is remek látványt nyújt. Hazánkban a leghosszabb életű gyümölcsfa. Előfordulnak többszáz éves egyedek, Kőszegen és környékén 600-700 éves példányokat is találhatunk.

Jellemzői:

Hatalmasra, 30 m magasra is megnövő, terebélyes koronájú fa. Bordás törzse fiatalon sokáig sima, később sötétbarna, repedezett. Hosszú oldalgyökerei gyakran kiemelkednek a talajból. Keskeny fűrészes-fogas 10-25 cm-es levelei fényesek, bőrszerűek, a fonákukon bolyhosak. Június-júliusban nyíló igen dekoratív virágai egybefüggő sárga virágtömeget alkotnak. Sajnos a virágpora allergiát okozhat. Virágzata kétnemű füzér, ahol a termős virágok alul, a virágzat nagyrészét adó fehér porzósvirágok felül helyezkednek el. A gesztenyefa különböző ivarú virágai nem egyidőben nyílnak, a hímvirágok gyakran megelőzik a nővirágok kinyílását. Megporzását a szél végzi, de a rovarok is besegítenek. Virágai jó mézelők, a gesztenyeméz pedig a mézféleségek között is különlegességnek számít. A megporzás után a termős virágok zöld, tövises kupaccsá (cupula) fejlődnek, bennük 2-3 makktermés-gesztenye-fejlődik, amelyek - fajtától függően - szeptember közepétől október végéig érnek be. "

A szelidgesztenye gyógyhatással is rendelkezik. Magas ásványianyag tartalommal bíró, különleges ízű méze az ínyencek számára igazi csemege. Rendszeres fogyasztása megakadályozza a trombózisok kialakulását valamint alkalmas a visszértágulatok mérséklésére is. Teája, amely nyálkahártyát megnyugtató hatású, hörghurut, valamint szamárköhögés esetén, görcsös köhögési rohamoknál, asztmánál használatos. Nyersen fogyasztva hasmenés ellen kiváló.

Gesztenyefőzet elkészítése:

1 liter vízbe beleteszünk fél csésze összetört gesztenyét, és fél órán át főzzük. Azután hozzáadunk egy fél csésze görögszéna (lepkeszeg) magot, és újabb fél órát főzzük. Letakarva, langyosra hűtjük, majd ízlés szerint elkészítve fogyasszuk, szükség szerint minden órában egy fél csészével. A legerősebb köhögést is kiválóan csillapítja.

forrás : itt