...végül is megtaláltam...:)
...ez az a virág, ami teljesen elbűvöl, de még sosem volt nekem...
...először a város egyik negyedében pillantottam meg, a teraszokon...szines volt és annyira pompás...
...gondoltam én is veszek ilyent...de lebeszéltek róla...
...azóta eszembe se jutott...tegnapig...
.
.
...s ha valaki kedvet kapna hozzá, esetleg van tapasztalata már ennél a virágnál...ossza meg velem...
Mint a büdöske, amelyik rózsát virágzik - talán így jellemezhetnénk a ma már egyre népszerűbb, messziről jött virágújdonságot, az ázsiai boglárkát (latin neve: Ranunculus asiaticus). A boglárkafélékkel rokon, azonban mutatós, nagy, telt virágával egészen más formát képvisel.
Magról jól szaporítható; a magvetéstől számított öt hónap múltán már megjelennek rajta az első virágbimbók. Kertészeti szakboltokban, faiskolákban különböző színű, telt és félig telt virágú változatai kaphatók. Egy-egy bimbós, cserepes példányukat 500-700 forintért árulják, amiben a virág újdonságértéke is benne van. Fokozatosan szoktatva a külső környezethez az erkélyen, illetve a kertben is tartható. Fontos, hogy kiültetés előtt jól öntözzük be.
Az ázsiai boglárka karomszerű gumókat nevel, ezzel is szaporítható. Nyáron, miután a levelei leszáradtak, vegyük ki a földből, tároljuk szellős, hűvös helyen (legjobb száraz tőzegben). A következő tavaszszal ültessük ki (úgy tegyük a földbe, hogy a karmok lefelé mutassanak), így májusban-júniusban már virágzó példányokat kapunk. Virágágyak beültetésére, illetve vágott virágnak egyaránt alkalmas, azonban - mivel fagyérzékeny - fontos, hogy szaporítóanyagát fagymentes helyre ültessük.
Az ázsiai boglárka fényigényes, teljes napsütésben érzi a legjobban magát, de a félárnyékot is elviseli. A lazább szerkezetű, jó vízgazdálkodású, meleg talajokat szereti igazán. Kényes, törékeny virág, ezért széltől védett helyen tartsuk. Vízigényesnek mondható, azonban a túlöntözésre érzékeny, mert jót tesz, ha időnként egy-egy rövid időre megszikkad a földje. Különösebb betegsége - eddig legalábbis - nem ismert, leggyakrabban a szél károsítja úgy, hogy eltöri a növény gyönge szövetű leveleit, és azok megfeketednek.
/ Valló László/
Utolsó kommentek