A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 820-ban elődjének, az iskolák védnökének és a gregorián éneklés megalapítójának, Nagy Szent Gergely pápának a tiszteletére. A naphoz szerte Európában felvonulások, diákünnepségek kapcsolódtak régen és ma is. Eötvös József általános és kötelező népoktatásról szóló törvénye előtt, ami 1868-ban jelent meg, nem kellett iskolába járni, így a tanulókat a tanítók toborozták. Ehhez fűződik a Gergely-napi népszokásunk, ami diáktoborzás, valamint adománygyűjtés az iskolák számára. A nebulók házról házra járva hívogat-ták társaikat az iskolapad-ba, miközben a lakosság mindenféle jó étkekkel halmozta el őket. A tanévkezdés a Gergely-nap körüli időszakra esett.
A Gergely-járók a katonai toborzás mintájára rangot viseltek, így az egyik fiú a pápát személyesítette meg. Mögötte haladtak a püspökök és a katonák. Jellegzetes ruhadarabjuk a papírból készült csúcsos süveg szalaggal. Kosarat, nyársat is vittek az adományoknak és énekelték: Hogyha nem adhattok az útra deákot házatokból, papirosra valót adjatok, adományt javatokból, hogy Isten áldása és szent áldomása házatokon maradjon mindvégig.
Ma már kevés helyen őrzik ezt a népszokást, a fiatalok nem tudják, hogy a diákok életének régen szükségszerű velejárója volt, hogy a tanulásért is meg kellett dolgozni.
forrás:http://zalaihirlap.hu
Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. A magyar nyelvterületen jól ismert szólás: „Megrázza még szakállát Gergely", vagyis előfordul, hogy e napon havazik: „Megrázta szakállát Gergely". Csépán Gergely hetében vetették a krumplit. Sokfelé alkalmasnak tartották e napot a búza, rozs, hüvelyesek és a palántának való mag földbe tételére. Szlavóniában Gergely és József napja között vetik a lent. Topolyán ezen a napon szórták el a mákot, mert úgy vélték, hogy akkor nem lesz férges.
forrás:Magyar Néprajz
Utolsó kommentek