A felnőttekben azt nem bírom,
hogy olyan fontoskodóak,
meg vannak győződve róla,
hogy nélkülözhetetlenek.
Mindent "értem" csinálnak,
de semmit sem velem.
*
Nem értem a szüleimet,
ha mindent olyan jól tudnak,
miért olyan tanácstalanok?
Akármit csinálok, rossz:
ha tűnődve heverészek,
tétlen naplopó vagyok,
ha teszek-veszek,
sosincs maradásom,
ha véleményt mondok,
nekem semmi se jó,
hogyha hallgatok,
nincs ítéletem.
(Ágai Ágnes: Kamaszságok)
Utolsó kommentek