Medárd-napi hiedelmeinkről, szokásainkról ...
*
Medárd - Június 8. Ismert időjárásjósló nap egész Magyarországon. Évszázados megfigyeléseken alapul, manapság is hagyatkozunk rá, bár már nem vesszük olyan szigorúan szó szerint, mint elődeink. A megfigyelés lényege, hogy ha Medárdkor esik az eső, negyven napos esős, hűvösebb, felhős időjárás következik. Ha szép napos idő van ekkor, negyven napos aszály várható. Bizonyos vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés.
Medárd az utolsó fagyosszent. Egyes hiedelmek szerint ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz és akkor negyven napig esett az eső. A közhiedelem napjainkban is úgy tartja, hogy ha Medárd napján esik az eső, akkor negyven napig el sem áll. Ha viszont e napon nem esik, akkor negyven napig szárazság lesz. A baranyai szőlősgazdák szerint, ha Medárdkor esik az eső, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont jó lesz a szénatermés. Megfigyelések szerint a Medárd-napi fagy nem nagyon ártalmas, ezért még kockázat nélkül lehet lent és káposztát vetni. A Jászságban élt hiedelem szerint ezen a napon mindig vízbe fullad valaki (áldozat a vizek királyának), ezért ekkor nem szabad fürdeni.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)
Medárd püspök, a szegedi nép ajkán Merdád, Merdádus (†560) napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek, amelyek évszázados megfigyeléseknek a szent nevenapjához kapcsolt, népszerűen megfogalmazott eredményei. Ha most esik az eső, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás. Megfordítva is: ha nem esik, akkor negyven napos szárazság következik. A negyven egyébként bibliai szent szám. Utólag költött mondai magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szent püspök jámbor intelmeire. Ezért Medárd imádságára negyven napos eső most szét őket. Ha nem esik, de esőre szükség volna, Algyő öregasszonyai nagy kakast fürdetnek meg, hogy zápor kerekedjék. A göcsejiek a termésre is következtetnek. Ha esik, akkor a fű szépen kihajt, a szőlő bőven terem, de a bor gyönge lesz. Eleki németek szerint ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz. Így tartja Pincehely magyar népe is.
Szent Medárdnak - mint már Katona Lajos is megjegyzi semmi köze a regulához. A kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó néphagyomány azonban a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét az ő nevéhez kapcsolta.
Első hazai említését Zalán Menyhért a németújvári (Güssing) ferencrendi kolostor 1462-ből származó, erdélyi eredetű kéziratos breviáriumának naptárából idézi. Medárd napjához egy XVI. századi kéz azt jegyezte be, hogy német parasztok véleménye szerint ha e napon esik, akkor a következő negyven napon is esni fog. A német átvétel lehetséges ugyan, de ekkor a hiedelem már széltében ismeretes Közép-Európában, így hazánkban is.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
„Ess eső, ess eső!"
A negyvenes szám a Medárd-napi regulában nemcsak az „esős évszak" tapasztalt átlagos időtartamát jelzi, hanem a hiedelem naptári kapcsolatát is. Medárd-naptól Oroszlán haváig, 44-45 nap, másfél holdhónap telik el, s ebbe az időbe beleesik az egész Rák hava. A Rák a csillaghit szerint is „nedves" hónap, állatövi jegyének a víz az eleme, védnöke, a Hold pedig az esőzések, áradások planétaura. Ugyanakkor az Európa-szerte szikkasztó kánikulát jelző Sirius ez idő tájt láthatatlan. (Hogy ez a jelképiség mennyire a helyi időjárási viszonyok függvénye, arra jó példa a Sirius-csillag, melynek hajnali megjelenése az Oroszlán hónap beköszöntekor Egyiptomban épp a száraz időszak végét jelezte.)
Június 8.
Medardus frank származású katolikus püspök volt, és a gabona aratásának illetve a szüreti munka védőszentje. Egyes helyeken fogfájáskor is az ő közbenjárását kérik.
Frank nemesember és gallo-római anya gyermeke volt, 456 körül született a pikárdiai Salency-ben, 33 éves korában szentelték pappá. 530-ban püspök lett Veromandumban. A hunok és a vandálok pusztítása nyomán székhelyét áttette Noviomagusba (ma: Noyons), s 532-ben egyesítette a tornacumi (Tournai) egyházmegyével. Azt tartják, hogy e két egyházmegye ötszáz éven át egy közös püspök irányítása alatt maradt.
Állítólag ő adta fel a apácafátylat Szt. Radegunda frank királynének, és ő honosította meg a rózsaünnepélyeket. A rózsakoszorú (Rosere) a környék legpéldásabb viselkedésű hajadonának járt. 545 június nyolcadikán halt meg.
A néphit szerint, ha Medárdkor esik, 40 napig esni fog, Ha Medárd száraz, 40 napos szárazság várható, de ez ellen tenni is lehet, mivel Medárd esővarázsló nap is. ( E jelenségnek természettudományos okai vannak. Júniusra a szárazföld belső területei már jól fölmelegednek, a meleg levegő fölszáll, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat.)
Ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.
(magyarsors.hu-összeállítás)
forrás:http://magyarsors.hu/
....jelenleg nem esik...:)...úgy látszik már kieste magát az elmúlt 40 napban...de azért az ernyőt nem teszem el mélyen a szekrénybe...:)
Utolsó kommentek