"A köveknek mérhető a teherbírásuk. De még a legegzaktabb statikai mérések sem egészen megbízhatóak. Talán azért, mert a köveknek is van egyéniségük? Ráhagyással épülnek ezért a házak és a hidak, hogy össze ne omoljanak.
Az emberek teherbírása nem mérhető és nem előre látható. Vannak emberek, akikről azt hisszük, hogy testben-lélekben gyöngék, mégis elviselnek végtelen időkön át végtelen sok megpróbáltatást.
Aztán eljön a nap, amikor, úgymond, már minden rendben van, és valaki megkérdezi tőlük eg-y ismerős utcán: "Hát te .túlélted?" Nincs a kérdésben semmi, de semmi. Talán csak egy kis meghökkenés, ami végül is jogos - de lehet, hogy ez lesz az a perc, amikor az ember hosszába-keresztbe-haránt megreped."
Ancsel Éva
...leragadtam Ancsel bekezdéseinél...egy ideig még el leszek velük...:o
....nagyon érdekes, sőt filozófikus idézetei vannak...:o
Utolsó kommentek