„A remény és a tűz egymáshoz kapcsolódó fogalmak, ha valaki nem tudná... A görög monda szerint Zeusz megbízta Proétheuszt és Epimétheuszt azzal, hogy teremtsenek életet a földön. Epimétheusz megalkotta az állatokat, s olyan ajándékokkal látta el őket, mint a gyorsaság, az erő, a bunda és a szárnyak. Mire Prométheusz elkészült az emberrel, a legelőnyösebb tulajdonságok már szét voltak osztva. Úgy döntött hát, hogy jobb híján a két lábon járás képességével látja el az embert, no meg odaadta neki a tüzet.

Zeusz berágott, és elvette a tüzet az embertől. De amikor Prométheusz azt látta, hogy kedves teremtmélye , büszkesége és öröme , az ember pucéran didereg és nem tud főzni, akkor a napból gyújtott fáklyát, s újból odaadta a tüzet az embernek. Zeusz ezért megbüntette Prométheuszt: odaláncolta őt egy sziklához, hogy egy sasmadár falatozzon örökkön-örökké a májából. Aztán , hogy az embert is megbüntesse, Zeusz megteremtette az első nőt, Pandórát, és adott neki egy szelencét, amelyet nem volt szabad kinyitnia.

Pandóra kiváncsisága úrrá lett a félelmén, s egy napon kinyitotta a szelencét, mire kiszabauldt belőle a nyomorúság, a bűn, a bánat és a betegségek. Épp időben sikerült visszacsuknia a fedelet ahhoz, hogy a remény ne szökhessen meg. Ez maradt az egyedüli fegyverünk, amellyel a többi kiszabadult dolog ellen küzdhetünk..."

Részlet ...Jodi Picoult: A nővérem húga című könyvből...