...kaptam ma egy érdekes e-mailt...egy szomorú történetről szól...

...elolvasása után csak álltam, ledöbbenve, gondolkoztam rajta, hogy tényelg ezek vagyunk mi felnőttek ?

...ennyire fontos lenne az anyagi jólét ? s a gyerekek már a háttérbe szorultak ?

...várom a megerősítő szavakat, hogy ez a történet nagyon ritka, s nem minden felőtt ilyen...

"Míg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ és vonalakat karcolt az autó oldalára.Haragjában, a férfi megfogta a gyermek kezét és többször ráütött, nem ismerve fel, hogy a franciakulccsal üti.A kórházban a gyermek elveszítette az összes ujját a többszörös törés miatt. Mikor a gyermek meglátta az apját, szemében fájó tekintettel kérdezte: Apa, mikor fognak visszanőni az ujjaim?Az apa felismerve tettének súlyát, szólni sem tudott. Visszament az autójához és többször belerúgott. Saját cselekedetétől feldúlva leült az autó elé és a karcolásokat nézte. A gyermek azt írta:
"SZERETLEK APA!"
A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre! A probléma a mai világban az, hogy az emberek vannak használva és a tárgyak szeretve.Legyünk óvatosak és tartsuk emlékezetünkben ezt a gondolatot: A tárgyak azért vannak, hogy használjuk, az emberek pedig hogy szeressük őket!Légy ura érzelmeidnek:- vigyázz a gondolataidra, szavak lesznek belőlük,- vigyázz a szavaidra, cselekedetek lesznek belőlük,- vigyázz a cselekedeteidre, megszokások lesznek belőlük,- vigyázz a megszokásaidra, szenvedély lesz belőlük,- vigyázz a szenvedélyedre, rabsággá és végzeteddé válhat!A harag és a szeretet nem ismernek határt. Válaszd a szeretetet, hogy szép és kedves életed legyen!"