Madárdal....
Egy ember talált egyszer egy sastojást, és betette a baromfiudvarba, a tyúk alá.
A sas a csirkékkel együtt kelt ki és velük nevelkedett.
Egész életében azt tette, amit a baromfiudvar jószágai, mivel csirkének hitte magát.
Kapirgált, férgeket és rovarokat kersgélt. Kotkodácsolt, kotyogott. Időnként kiterjesztette a szárnyait és néhány méterre felemelkedett a levegőbe.
Teltek-múltak az évek, és a sas megöregedett. Egy napon fenséges madarat látott repülni fenn, a felhőtlen égen. Kecses eleganciával siklott az erőteljes széláramlatok közt, alig lebegtette meg a szárnyait. Az öreg sas félve nézett fel rá.
- Ki ez? - kérdezte.
- Ez a sas, a madarak királya - felelte a szomszédja. - Ő az ég madara. Nekünk a föld az otthonunk. Mi csirkék vagyunk.
Így aztán a sas csirkeként élte le az életét, mert annak hitte magát.Anthony DeMello
.... Bármikor képes vagy repülni, csak akarnod kell ....
Utolsó kommentek