" Szememben összehajló
bokrok ölelnek
Világot tartó
vágyak növelnek
Te félrehajtod
az ágakat
megtanítod
a vágyakat
elrepülni és visszaszállni
tavaszt várni
és korcsolyázni
gyökvonásra is megtanítod
és látod
már hullnak a levelek
porból rajzolt szememet
betakarják. "Bálint Lea: Boldogságom erdeje
Utolsó kommentek