A kávé és az élet
"Olvastam az alábbi történetet:
Az egyik vezetőképző iskola öregdiákjai, karrierjük beindulása után, találkoztak egymással, hogy felkeressék közösen régi tanárukat.
A beszélgetés hamarosan panaszkodásba fordult a munka és az élet nehézségeiről.
Hogy vendégeit kávéval kínálhassa, az öreg professzor a konyhába ment és egy nagy adag kávéval, valamint kávéscsészék sokaságával tért vissza. Volt köztük porcelán, műanyag, üveg, voltak szemmel láthatóan értékes és kevésbé értékes darabok. A professzor megkínált mindenkit. Amikor valamennyi hallgatónak csésze volt a kezében, így szólt: Nézzétek! Valamennyien tetszetős külsejű és értékes csészét választottatok, míg az ócska bögrék a tálcán maradtak. Természetes, hogy mindenből a legjobbat akarjátok magatoknak, ugyanakkor épp ez problémáitok és szenvedéseitek gyökere. Amit mindannyian akartok, az a kávé, nem a csésze, mégis tudatosan a vonzó csészéket veszitek kézbe és figyelitek mások csészéit is. Nos, ha az élet a kávé, akkor a munka, a pénz és a pozíció a csésze. Ezek csupán eszközök az élethez, de az élet minőségén nem változtatnak.
Néha, azzal, hogy csupán a csészére koncentrálunk, képtelenek vagyunk élvezni a kávét, ami benne van.
Ne hagyd, hogy a csésze irányítson, ... élvezd inkább a kávét!"Héder Sándor, kreativista....
.....hát én imádom a kávét, ezt mindenki tudja, de azért ha lett volna a választékban egy csíkos -csillagos, biztosan azt választom...:)
Utolsó kommentek