A GYÜMÖLCSÖK KIRÁLYNŐJE
Úgy tűnik, mindennek az alma volt az oka. Ádám és Éva miatta űzettek ki a paradicsomból, Héraklész csaknem az életével fizetett a sárkánnyal vívott harcban, meg a Heszperidák aranyalmáit őrizte, és Erisz almája vezetett végül a trójai háborúhoz. Ne felejtsük el a mesebeli Hófehérkét sem, akit almával akart megmérgezni a gonosz mostoha.
Lucas Cranach: A bűnbeesés (1509)
Minden, ami kerek
Ezek a történetek azonban szerencsére nem csökkentették a gyümölcs népszerűségét, és ez így van jól. Hiszen Éva nem is almába harapott: a Biblia csupán a megismerés fájának gyümölcséről beszél. Csak a Kr. u. V. században kezdték el emlegetni az alma bűnös élvezetét. Valószínűleg azért, mert ez a női kebelhez hasonlító gyümölcs a szerelem és a termékenység egyik szimbóluma. Mindenesetre a Biblia ilyetén értelmezésének meg is lett a következménye, ezután egyetlen olyan festményről vagy szoborról sem hiányozhatott az alma, amelynek témája a bűnbeesés volt.
Ami Héraklész vagy Erisz almáját illeti, talán nem is almáról, csak valami hasonlóról volt szó. Az ókorban sok gyümölcsfajtának nem volt saját neve. Az alma mint a gyümölcsök királynője képviselte nevével többi társát. Ugyanígy volt ez később is: az almához hasonló nagyságú, kerek gyümölcsök vagy zöldségek megkapták a nevét. De így történt más tárgyak esetében is, gondoljunk csak az országalmára, ami a hatalom jelképe lett. Az elsőt egy itáliai aranyműves készítette 1014-ben II. Henrik koronázása alkalmából.
Az orvost távol tartja
A valódi alma története sokkal régebbi. Már a korai kőkorban ismerték,deelső nagy virágzását a rómaiak korában élte. Az idősebb Plinius már harminchat különböző fajtáról tudósított. A rómaiak vezették be az alma termesztését az Alpoktól északra eső területeken is. A következő évszázadokban azonban a szerzetesek foglalkoztak a gyümölcs nevelésével.
Kétségkívül az alma volt a középkor embere számára a legfontosabb gyümölcs. Nem hiányozhatott egyetlen kertből sem. A parasztok és a nemesek egyaránt fogyasztották nyersen, sütve, pürének vagy lekvárként. Gyógyító hatását már régóta ismerték: ha emésztési zavaroktól vagy láztól szenvedtek, reszelt almát ettek vagy almateát ittak. Még egy angol közmondás is megerősíti ezt: „An apple a day keeps the doctor away". (Naponta egy alma - az orvost távol tartja.) Ünnepek alkalmából élvezték a must, az almabor, az almapálinka ízét.
A XIV. századtól már megérte az almával üzletelni is. A városi piacokon megjelentek az első gyümölcsöt és sült almát áruló kofák. A középkorban számtalan babonás hiedelemnek is az alma állt a középpontjában. Ez a gyümölcs szinte mindenről tudott felvilágosítást adni. Például a karácsonykor meghámozott alma szerencsét hozott, ha egyben maradt a héja. Ha a lányok a hátuk mögé dobták, a leesetthéj formájából kiolvashatták leendő vőlegényük kezdőbetűjét. Ha azonban valaki véletlenül szétvágta az alma magját, a következő évben halál várt rá...
Illatos ihlet
A költőket is különleges viszony fűzte az almához. Schiller íróasztalfiókjában mindig ott lapult egy alma, mert az illata megihlette a költő fantáziáját. Erotikus kapcsolat fűzte ehhez a gyümölcshöz a németek másik nagy költő fejedelmét, Goethét is. Faust almákról álmodott, ám sem a gyümölcsről, sem a kertről nem volt itt szó. Két szép almát látott, amelyeknek egyszerűen nem tudott ellenállni.
„Elmondom egy szép álmomat:
Egy almafát láttam minap,
Két almát ringatott az ág,
Megmásztam értük én a fát."
(Sárközi György fordítása.)
Almakígyó
Tégy kockára vagdalt almát egy kis olvasztott vajra, hintsd meg cukorral és fahéjjal, valamint egy kevés aprított citromhéjjal és megmosott szőlővel is, fojtsd be puhára, azután pedig hűtsd ki! Vágj azután késfoknyi vastagságúra kinyújtott vajas tésztából kerek kockát, kend meg tojásfehérjével, tedd közepére az almát, hajtsd össze, csinálj bele a késfokkal hat vagy nyolc vágást, tedd a bádogra, kend meg a kígyót bevert tojással, süsd meg szépen kemencében, s cukorral meghintve add fel az asztalra!
Utolsó kommentek