Talán ez az a zene, mikor engem a hideg is kiráz, ha meghallom. Még olvassátok Jókai Anna sorait, hallgassátok ezt szomorú hegedűzenét....
...gyávaság, embertelenség...
„ - Zsidók - modja valaki mellettem. Aztán mindha elharapná a nyelvét, elhallgat.
Sokan vannak, és nagyon nehéz a csomagjuk. Gyerekkocsit is tol az egyik. Békésen, mintha sétálnának. Egészen lazán megy mellettük négy karszalagos is. A puska hagyagul lóg a kezükben.
De hát miért hagyják ennyire magukat? Hát miért ennyire gerinctelenek?
Egy asszony , olyan anyaszerű, hirtelen a melléhez nyúl, majd félig letépi a csillagot, csomagját félredobja villámgyorsan kiugrik a sorból, felkapaszkodik a lassító villamos lépcsőjére. Mindannyian látjuk, senki se szól, jól van!
A villamos nem tud haladni, a síneken vándorol a csoport.
Az egyik kicsi szőke karszalagos észreveszi az elszórt csomagot. Füttyent a társának. A menet leáll, a másik három lekapja a válláról a puskát, és ráfogja a zsidókra.
A kicsi szőke körülnéz, megállítja a villamost. A nő furakszik befelé, a kocsi tömött. És az emberek - szinte egymás nyakába mászva - elkülönjtik maguktól , a csillag nincs rajta, mégis világosan megismerhető, ahogy ott áll a peronon egyedül, kezét a mellére szorítva, mintha még mindig takarna valamit.
A kis szőke felnyúl, megragadja a karját, le akarja rántani. A nő nem hagyja magát. Belekapaszkodik a mozgó rácsba. A kicsi szőke ránt rajta mégegyszer, dühös, a nő erősebb, lóg az ajtórácson.
A peron már teljesen üres.
A kis szőke megunja, megfordítja a puskáját, és fejbe vágja vele a nőt.
A nő lefordul a kocsiról. A kalauz füttyent, indulnak tovább, néhány kíváncsi az ablakon kinéz.
A nő a járdán fekszik. Vér folyik a fejéből, igyekszik a kabátját a vértől megtisztogatni.
A kis szőke a hóna alá nyúl, fel akarja állítani. A nő visszaesik. Estében leveri a fiú sapkáját, a sapka leesik a vérbe.
A kis szőke elfárad. Sajnálja a sapkáját. Odanyomja a puska csövét a nő füléhez, valami csattan.
- Dehogy - mondja mellettem egy pasas - ,csak megijeszti. Nem lehet egy nőt csak úgy agyonlőni a nyilt utcán....
A második kísérő hoz a sorból egy fehér berliner kendőt. Rádobják. Indulnak tovább."
(1972. Napok.Jókai Anna Művei.)
Utolsó kommentek