"Képzeld el, hogy az élet olyan játék, amelyben öt labdával kell
zsonglőrködni. A labdáknak nevük is van: munka, család, egészség, barátok
és becsület. Mindezeket a levegőben kell tartanod. Aztán egy napon
rájössz, hogy a munka gumilabda. Ha leejted, visszapattan. A másik négy
labda -család, egészség, barátok, becsület- üvegből van. Ha ezek közül
valamelyiket leejted, örökre megsérül, megreped, akár össze is törhet. Ha
megértetted az öt labda jelentőségét, meg tudod teremteni életed
egyensúlyát.."
[James Patterson]

„Mondjuk, az élet az olyan, hogy én itt állok, és millió labda jön felém. Vannak kék labdák, piros labdák, fehér labdák, fekete labdák, mindenféle színű labdák repülnek felém, Ha van egy ideálom, akkor az olyan, mintha azt mondanám, hogy nekem fekete labdák kellenek. S akkor hiába jön felém mindenféle labda, egyik sem kell, várom a fekete labdákat, és káromkodom, hogy olyan kevés fekete labda van, sohasem jön fekete labda, De már egy piros elment, amit elkaphattam volna, vagy tizenöt sárga, meg rózsaszín, meg mindenféle, nekem azonban nem kellenek, mert én olyan ember vagyok, aki feketére vágyik. Tehát, ha az embernek van egy ideálja, akkor rengeteg dolog történhet meg, de ő elsétál mellettük. Észre sem veszi az ilyen kegyeket, mert van egy ötlete, van egy elképzelése arról, hogy neki mi kell, s ki ő, s közben elveszíti azt, amije éppen van, mert valami másért küszködik. Szerintem ez rettenetes dolog. Mikor pedig végre kap egy feketét, akkor rájön egy év múlva, hogy a fekete nem is jó."„Ezért van az, hogy az ember tudatállapota megváltozik akkor, amikor bizonyos emberrel van. Ha nem érzem jól magam azzal, akivel vagyok, akkor a legjobb, ha elköszönök attól az embertől, és találok valaki mást, akivel percek múlva egészen másként fogom érezni magam."

Feldmár András - Tudatállapotok szivárványa