Az Egyesült Államok 2010 augusztus végéig kivonja harcoló alakulatait Irakból - jelentette be Barack Obama elnök pénteken.
|
Obama a Camp Lejeune észak-karolinai tengerészgyalogsági támaszponton, több ezer, Afganisztánba vezénylendő katona előtt jelentette be az intézkedést.
Kifejtette, hogy jelentősebb csapatcsökkentésre az idei év végéig már nem kerül sor. A jövő nyár végéig kivonandó, nagyjából 100 ezer főnyi harcoló erő zöme decemberig még Irakban marad, hogy biztosítsa az általános választásokat.
Irakban javult a biztonsági helyzet és csökkent az erőszak, súlyos csapásokat mértek az amerikai erők az al-Kaidára és az iraki biztonsági erők is alkalmasabbak lettek feladatuk ellátására - mondta, de hangsúlyozta: "ne legyen kétség, Irak még nem biztonságos, nehéz napok következnek, az erőszak továbbra is az élet része lesz Irakban".
"2010. augusztus 31-ig befejeződik harci küldetésünk Irakban (...) a következő 18 hónapban kivonjuk harcoló dandárjainkat" - jelentette be.
Jelenleg 142 ezer amerikai katona állomásozik az országban. Obama közölte, hogy a harcoló alakulatok kivonása után az Egyesült Államok 35-50 ezer katonát hagy hátra az iraki biztonsági erők kiképzése, továbbá tanácsadás, terroristaelhárító feladatok ellátása és a helyi amerikai intézmények - például a bagdadi nagykövetség - védelme céljából.
Amerikai elemzők szerint nem lehet kizárni, hogy az Irakban maradó amerikai erők nem fognak hadműveletekbe bocsátkozni akár a szunnita muszlim lázadókkal, akár síita muszlimok erőkkel, ha azok felújítanák a háborúskodást.
A közel hat éve tartó háború lezárása Barack Obama egyik legfőbb kampányígérete volt. Az elnökválasztás előtt arra tett ígéretet, hogy beiktatása után 16 hónapon belül befejeződik a csapatkivonás. A 2010 augusztusi céldátum azt jelenti, az ígéret 19 hónap - mostantól számítva 18 hónap - alatt teljesül.
A CNN hírmagyarázatában felhívta a figyelmet: a Demokrata Párt több vezetője - aki szerint túl nagy erő marad Irakban jövő nyár után - "teljesebb" csapatkivonás szorgalmazott. John McCain republikánus szenátor viszont - aki elvesztette az elnökválasztást Obamával szemben - pénteken közölte, támogatja az elnök csapatkivonási tervét. "Egészében ez egy józan terv, amely működhet, támogatom" - fogalmazott. Más republikánus politikusok azonban túl gyors, a biztonsági szempontokat feláldozó kivonást emlegetnek - írta az MTI.
A kivonulás 16 hónaposra tervezett folyamatát Obama katonai vezetők, mások mellett Robert Gates védelmi miniszter és Mike Mullen, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője tanácsára toldotta meg három hónappal. Névtelenségbe burkolózó tisztviselők szerint Ray Odierno tábornok, az Irakban állomásozó amerikai erők parancsnoka és David Petraeus tábornok, a közel-keleti térségben folytatott amerikai hadműveletekért felelős Középső Parancsnokság vezetője hosszabb, 23 hónapos kivonási menetrendet javasolt.
Az utolsó amerikai katonának 2011. december 31-ig kell elhagynia Irakot; Washington és Bagdad erről állapodott meg Bush elnöksége idején, tavaly decemberben. Obamának nincs szándékában ezt a dátumot módosítani, vagy az állandó amerikai katonai jelenlétet erőltetni. Az érvényben levő kétoldalú csapatkivonási megállapodás arról is rendelkezik, hogy 2009 június végéig az amerikai harcoló alakulatoknak el kell hagyniuk Bagdadot és a többi várost.
A 2003 óta tartó iraki háborúban eddig 4251 amerikai katona halt meg, az iraki áldozatok számát több tízezerre becsülik, némely szakértő szerint 100 ezernél is több iraki halt meg.
(168 óra)
|
Utolsó kommentek