A hétvégén befejeztem a "Fátyol mögött" című könyvet. Akitől kölcsön volt ,megígérte, hogy hozza a folytatást.
Nem birtam várni, és elkezdtem olvasni P.Coleho : 11 perc című könyvét......
Eddig is tudtam , hogy nagyon jó könyv, és van már belőle idézet is itt a blogomban, de ezidáig még nem olvastam.
Megosztok veletek néhány idézetetet most belőle....felkavaró, elgondolkodtató....(kb.a felénél tartok....)
"Valójában csak 45 perc az egész, és ha még azt is beleszámoljuk, hogy le kell vetkőzni, el kell játszani némi hamis gyengédséget, egy kicsit felszínesen társalogni is kell, s a végén pedig felöltözni, akkor a tulajdonképpeni szexre mindössze tizenegy perc jut."
"Mária naplójából, egy héttel később:
Nem test vagyok, amelynek lelke van, hanem lélek, aminek van egy látható része, amit testnek hívnak. Ezekben a napokban, éppen fordítva, mint ahogy elképzeltem, sokkal inkább jelen volt ez a lélek. Nem mondott semmit, nem tett szemrehányást, nem is sajnált: csak figyelt.
Ma rájöttem, miért történt ez az egész: már jó ideje nem gondolok a szerelemre. Úgy tűnik, menekül előlem, mintha úgy érezné, hogy már nincs rá szükségem, mintha nem lenne szívesen látott vendég. De ha nem gondolok a szerelemre, semmi leszek.
Amikor visszamentem a Copacabanába, másnap, már sokkal több tisztelettel néztek rám. Ebből megértettem, hogy sok lány jön egy éjszakára, aztán nem bírja folytatni. Aki folytatja, az egyfajta szövetséges lesz, társ - mert képes megérteni a nehézségeket és az okokat, amelyek ide vezették, jobban mondva az okok hiányát.
Mindenki arról álmodozik, hogy egy napon belép egy férfi, aki meglátja bennük az igazi nőt, az érzéki asszonyt, a hűséges társat, a megértő barátnőt. De mindenki tudja, minden találka legelső percétől fogva, hogy ebből semmi nem lesz.
írnom kell a szerelemről. Gondolnom kell rá, gondolnom, írnom, és írnom a szerelemről - különben a lelkem nem bírja tovább."
Utolsó kommentek