Egy nagyon régi könyvet találtam...a kapottak között. Az új könyveim nem bírtak ide érni, s így kénytelen voltam keresni valamit...mert hát olvasás nélkül nem élet az élet.
Kicsit fintorogtam, amikor bele olvastam, M. Zsigmond könyvei egy sajátos nyelvezettel íródottak, és fura volt némelyik szó, hogy őszinte legyek, nem is hallottam. De hogy milyen jól szórakoztam mégis, azt elmondhatom.
1957-ben ennyire más emberek éltek volna? Vagy csak túl őszinte ez a két regény, s a mai idők emberei is pont ilyenek, de nem merik már bevállalni? Az elsőben egy fiatalúr annyira áhítozik a lány után, hogy az már fáj...sőt kissé már nevetséges. A másodikban viszont rögtön megkapja a pap a feleséget, s utána jönnek a gondok, márha gondnak lehet nevezni az első félévet, amíg egy városi lány beilleszkedik a falusi élet egészen más környezetébe.
Móricz olyan sok humort varázsolt ezekbe a regényekbe, hogy lehetetlen nem mosolyogni rajta.
Mondanám, hogy olvassátok, de fogalmam sincs, hogy kiadták-e ezt a könvet 1957 után , valamikor is újra?
És mire végig olvastam " A galamb papné"-t, megérkeztek a könyvek, amelyek között volt ez a csoda szép mesekönyv. Születésnapra lesz. Amikor megláttam itt a neten, telejsen elvarászolt, ezt az én unokámnak látni, hallani kell. Szegedi Katalin lenyűgöző rajzai, sőt a meséket is ő irta...varázslatos. Hát ezt nekem is el kellett ovasnom...örök gyerek maradtam, ez járt a fejemben még olvastam, mert nagyon tetszett! Majd megírom, hogy a kis csibém hogy is fogadta , májusban.
Mese és varázslat! Egyszerű szavakkal , egyszerű ételeket főz egy királylány. Pontosan úgy van írva, hogy egy kisgyerek megértse.
Utolsó kommentek