Nem sokat olvastam ebben a hónapban, igaz még nincs is vége a novembernek, de sok volt a tenni valóm,kint is bent is. Nálunk is van két nagy diófa, igaz ezek az udvarban vannak, nem a kertbe, de mi is térdig gázoltunk a levéltengerben. A zöldségem már a pincében, azonkívül az összes muskátlit leszedtem az ablakokból,és ezt ablaktisztítás követte. Aztán ahol nem volt virág, az se maradhatott ki. Egyszóval most egy kissé megnyugodtam, és van időm erre-arra. Ma már neki álltam délután diót pucolni, és majd folytatom ahogy időm engedi.
S hogy mért is került ide ez a kosár? négy kis üveg lapult benne, száraz dunsztba. Egy ismerősöm egész télen "sült teát " iszik, egészséges, finom, egyszóval annyi dicséretet kapott, hogy nekem is ki kellett próbálnom. Egy kilogramm bogyós gyümölcsből , fél kilogramm barnacukor hozzáadásával sütöttem fél adagot. Mennyei, de négy üveg nagyon kevés. Lehet vásárolni is, de nagyon drága. Magyarországon "Frupka" néven árulják, nálunk "peceny caj".Jövő héten sütöm a további adagokat.Ismeritek ?
De este azért elő kerül a könyv is, mert erre szükségem van, a tévé nem érdekel túlságosan, helyette inkább olvasok, még el nem alszom.
Ez a Szabó Magda könyv még a régi könyvekből volt, és én nagyon szeretem Szabó M. írásait, ezt sem hagyhattam ki. Három részből áll a könyv, az első résznél majdnem félre tettem! Se eleje , se veleje...semmit sem értettem, sok név, bonyolult fogalmazás....egyszóval már tényleg ott tartottam, hogy ezt most kihagyom. És láss csodát, a másik kettő rész annyira jó volt, hogy nem bírtam letenni sem.Nagyon jó könyv...merem állítani. Olvassátok el ti is, s írjátok meg a véleményeteket.
Egy érdekes idézet a könyvből, így szemléli egy gyereklány a fényképalbumot...
"Úgy érezte, halottakat tart a kezében, egészen apróra zsugorított játékhalottakat, papír Márkokat, albumba dugott, kitömött, mégis lapos lényeket, akiktől iszonyodott, de akiket szánt is, s úgy érezte, rettenetes méltatlanság történt velük, hiszen kénytelenek mindenkire mosolyogni, aki az albumot kinyitja, eltűrni, hogy megtapogassák őket, és még csak el sem szaladhatnak, nincs védekezés az elevenek ellen."
/Szabó M.:Szemlélők/
Voltam bent a városban is, a Szemlélők után, és muszáj volt bekukkantani a könyves üzletbe, mikor megláttam ezt a kék könyvet ...Christina B.K.:Árvák vonata...nem bírtam ott hagyni.Egy remekmű, merem állítani. Most a dicsérő kritikák után vettem, és lám , igaznak bizonyultak.Gyorsan kivégeztem, és olvastam volna még tovább is, ha vége nem lett volna.Egy aprócska idézet a könyvből, hogy kissé felcsigázzam az érdeklődéseteket.
" Megtanultam már rég, hogy elveszíteni valakit nemcsak egy lehetőség, hanem elkerülhetetlen. Tudom, mit jelent mindent elveszíteni, megválni az egyik élettől és egy másikra rátalálni. És most furcsa, de mély meggyőződés mondatja velem, hogy az én sorsom az életben az, hogy újra és újra megtanuljam ezt a leckét."
/Christina Baker Kline: Árvák vonata/
Utolsó kommentek