.
" Nézte az esőt, és tudta, hogy valaminek vége van. Valami befejeződött, de még nem kezdődött el helyette valami más. Ismerte ezt. Amikor az ősz elmúlik, és a tél várat még magára. A színpompás ragyogás elfakul, és nem jön helyette semmi. A hó még csak készülőben van valahol a hegyek mögött, és még meg sem született a szél, amelyik elűzi majd az ősz lompos kísérteteit, elsöpri a sok visszamaradt kacatot, lomot, hulladékot, és a savanyú ködök helyére erős és szikrázó-tiszta levegőt áraszt az erdőkre. Ilyen az, igen. Amikor az ősz egy éjszaka váratlanul meghal, és szétbomló hullája temetetlenül hever a havason. "
.
/Wass Albert/
Utolsó kommentek