"A különbség csak az , hogy az asztal és a szék nem tud érezni, az ember pedig tud; és hiába mondja ki róla a törvény, hogy „ mint személyes tulajdon : lefoglalható, értékesíthető és elidegeníthető ", nem írthatja ki belőle a lelkét, emlékeinek, reményeinek, vonzalmainak, félelmeinek és vágyainak egy kis világával együtt."
.
/Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója/
Miközben Tamás bátyáról olvastam a hideg áprilisi napsütésben, egy aprócska tollat találtam a fűben...pici szürke toll, sárgás árnyalattal...könnyű mint a pille, bárhova könnyen elviszi egy kis szellő...vajon milyen madáré lehetett ??? A tollak nekem amúgy is annyira misztikusak...hiszen az angyalok is hullatják őket, a megfelelő időben, s a megfelelő helyen...jelek ezek, bizonyos kis rezdülések a távolból, melyek megtalálnak...az angyalok köztünk járnak...ilyenkor eszembe jutnak Ancsel É. szavai..." Több embert ismerek, akinek szárnya van, igenis szárnya..."
Utolsó kommentek