.
"Gyermekeinket nem megvédeni kell az élet nehézségeitől, hanem alkalmassá tenni őket azok leküzdésére."
/Gieber Györgyi/
...mostanában sokszor gondolkozom azon, vajon helyesen neveltem -e őket ? megtettem-e minden tőlem telhetőt, hogy a legjobbat kapják ?
...nem , nem engedtem, hogy a sült galamb a szájukba repüljön, lehet, ezért sokszor kemény is voltam, de mindig elmagyaráztam , hogy bárhogy döntöttem is velük kapcsolatban /még erre szükség volt/ csakis kizárolag az ő érdekükben történt...
...már a maguk útját járják, de én továbbra is itt vagyok nekik...
....nem megy minden zökkenőmentesen,ilyent sosem állítanék, időközönként, én, a nyugalom, mégis felkapom a vizet...
...ha kell, anyatigris módjára védem őket, de álltalában úgy, hogy ők ne tudják...mert hát a szülő segíteni akarna, de hol van az a gyerek, aki engedné, hogy helyette döntsenek...???
(nem szeretem az "én megmondtam előre" kezdetű mondatot, nem hiszek benne, ha mégis igazam volt, vagy lesz, az csak a véletlen műve )
Utolsó kommentek