Szent Lőrinc könnyei ...
Minden augusztusban sír az égbolt: amikor a Föld Napkörüli útján a Swift-Tuttle üstökös pályáját keresztezi, a kométa számtalan pici darabja kerül a föld légkörébe, felizzik és elég. Az év során ez a leggazdagabb csillaghullás. A néphagyomány Szent Lőrinc könnyeinek nevezi a hullócsillagokat, mert ezeket a népszerű szent ünnepe, augusztus 10. körül lehet megfigyelni.Óránként akár száz pici fény felvillanását is megfigyelheti, aki augusztus 13-án a hajnali órákban ébren van, de a megelőző napokban is igen magas lesz a hullócsillagok száma.
A földről nézve a Perszeusz csillagkép körül tűnnek fel az égi jelenségek, ezért hívják ezt a meteorrajt Perszeidáknak. A meteorok száma évenként változik, mivel a Swift-Tuttle csak minden 134. évben közelíti meg a Földet, legutoljára 1992-ben, legközelebb pedig 2126-ban történik ilyen. Amikor az üstökös napközelbe ér, veszít anyagából, és ezek a porszemnyi törmelékek szétszóródnak a pályáján. A meteorok mintegy 60 km/h sebességgel érkeznek a föld légkörébe, és 80-300 kilométeres magasságban a levegővel való súrlódás következtében elégnek. A meteorok mérete a néhány tized milimétertől 1 centiméterig terjed. Egy 1 mm átmérőjű meteor fényes jelenséget idéz elő, a több centiméter átmérőjű pedig már olyan fényes is lehet, mint a telihold, de ez igen ritka.
* * *
A „Szent Lőrinc könnyei" elnevezés a spanyol származású vértanúra utal, aki II. Szixtusz pápa egyik diakónusa volt. A pápa halála után 258-ban Valériánusz császár az egyházi javak átadását követelte tőle, de amikor Lőrinc ezt megtagadta, rostélyra bilincselve elevenen megsütötték. Kínzása közben a szent könnyeket ontott embertársai bűnei láttán. A legenda arról is beszámol, hogy Lőrinc - amikor egyik oldala már megsült - kivégzőjéhez fordult, hogy fordítsa meg a tűzön. Ezért az égési sérüléseket szenvedettek védőszentje is, de mindazoké is, akik tűzzel dolgoznak. Nemsokára az egyház egyik leginkább tisztelt vértanújává vált. Sírja fölé 330-ban Konstantin császár templomot emeltetett (San Lorenzo fuori le mura), amely Róma hét főtemplomának egyike lett. A kriptában együtt nyugszik István vértanúval egy antik szarkofágban.
Amikor I. Ottó császár Szent Lőrinc napján 955-ben győzelmet aratott a magyarok felett, a szent tisztelete egyre jobban elterjedt német földön. Származása miatt pedig Spanyolországban nemzeti szentnek számít. Az Escorial alaprajzában a rostély alakja fedezhető fel, II. Fülöp spanyol király ugyanis engesztelésül építtette a palotát egy elpusztult Szent Lőrinc templom miatt.
Magyar Kurír
2009.augusztus...az a bizonyos vaníliafagyis dinnye...:)
AUGUSZTUS 10. LŐRINC NAPJA...
A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert lőrinces.
„Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz. Mondjuk, mikor megvágjuk az ilyen dinnyét, no itt is itt járt Lőrinc, jól megkotorta a dinnye belét" (Pócs 1964: 28).
A Tápió menti falvakban is úgy tartják, hogy Lőrinc-nap után a sárgadinnye meglevesesedik. „No, gyün Lőrinc, a sárgadinnyének vége, belepisil!" (Barna 1985b: 785). Az Ipoly menti falvakban az uborkára is vonatkoztatták a dinnyével kapcsolatos megfigyelést. Göcsejben azonban a Lőrinc-napi esőt jó előjelnek tartották a bőséges bortermésre vonatkozóan.
Lőrinc napja , ha szép,
Sok a gyümölcs és ép.
A Drávaszögben úgy tartják, hogy ha Lőrinc-napkor szép az idő, hosszú lesz az ősz.
forrás:Magyar Néprajz
2009.augusztusa...görögdinnye az akkori dinnyecsősszel...:)
Utolsó kommentek