*
Nyári zápor
*
Kopott az ég,
perzsel a nap,
szellő piheg
bokor alatt.
De nézd, onnan
nagy fellegek
szürkén, lomhán
közelednek.
Szélük rongyos,
szakadozott-
elnyelik
a tűző napot.
Sűrű, sötét
homály támad,
a fák dermedt
csendben állnak...
Most rájuk ront
vadul a szél,
alélt lombbal
birokra kél...
Dühöng, tombol
a zivatar,
bokrot kínoz,
fákat csavar...
Majd az égi
nagy kupából
kiloccsan
a nyári zápor.
Szalai Borbála
Utolsó kommentek