Dél-Karolina az Amerikai Egyesült Államok 8. tagállama. Eredetileg Karolina néven volt ismert. Az Egyesült Államok délkeleti részén helyezkedik. Dél-Karolina provincia tagja volt az eredeti 13 kolóniának, amelyek kijelentettek elszakadásukat az angol koronától. Az első állam volt, amely az Uniótól elszakadt, s tagja volt az Amerikai Konföderációnak. Az államot II. Károly angol király tiszteletére nevezték el. Charles latin változata Carolus. A 2006-os felmérések szerint 4,321,249 lakosa volt, amely 24. az Egyesült Államok államai között.
| |||
Az állam beceneve: Palmetto State |
Történet
Először a spanyolok kötöttek itt ki 1521-ben, majd hugenotta franciák próbáltak megtelepedni a partvidék szigetein 1562-ben. De a kísérletek nem jártak sikerrel, a vidék meg hosszú ideig az indiánok birtoka volt. An angol korona bejelentette ugyan igényét erre a területre is, sőt elvben az udvar hűséges szolgainak birtokába adta, de a telepesek meg jó ideig várattak magukra. Csupán 1670-ben érkeztek meg az első bevándorlók, akik előbb a mai Charleston közelében egy szigeten alapították meg a telepüket, majd később a szárazföldre települtek, s itt kezdték meg Károly királyról elnevezett városuk felépítését Charles townt.
A dél-karolinai bevándorlók főként a már angol birtokban lévő nyugat-indiai (Barbados) szigetvilágból költöztek át a kontinensre, többségük jómódú birtokosként érkezett ide. Hamar kialakult a partvidék sajátos földbirtokos arisztokráciája, amely eltért Virginia vagy Észak-Karolina dzsentrirétegétől, közösséget érzett Angliával, mindaddig, amíg saját jövedelmét biztosítottnak látta. Ekkor a fő termék a jól fizető indigó - az akkor ismert fontos festékanyag - és a rizs volt. A munkaerőt Nyugat-Afrikából érkezett rabszolgák biztosítottak. Amikor a gyarmatok lázongani kezdtek, az arisztokrácia egy része itt is csatlakozott hozzájuk, abban a reményben, hogy megszabadulnak a gyarmati státus terheitől, de nem kapnak helyükbe új terheket a szövetségi államtól. Dél-Karolina az elsők között csatlakozott az Unióhoz, az alapítók sorában, s részt vett a Függetlenségi Háború harcaiban.
A függetlenségi háború megrendítette a rabszolgaság intézményét. A feketék 10 ezrével szöktek el, s harcoltak az angolok oldalán. A mintegy 25 ezer rabszolga, aki vagy meghalt a háborúban, vagy emigrált más területekre az összlakosság 30%-a volt.
A 19. század elején viszont a hatalomra került birtokos arisztokrácia a szegényebb fehéreket maga mellé állította a rabszolga kérdésben. Dél-Karolina ebben az időben már határozottan kimutatta elszakadási szándékait. Csak a kezdő lökést kellett megadni ahhoz, hogy határozottan kinyilvánítsa elszakadását az Egyesült Államoktól, s példáját hamar követte Dél több állama is. Egy darabig - 1861. elején - Észak és Dél között még nem tört ki a fegyveres konfliktus, de amikor az északiak a dél-karolinai Charleston bejáratánál a kezükbe maradt erődbe, Fort Sumterbe utánpótlást akartak eljuttatni, 1861. áprilisában eldördültek az első ágyuk: a déliek lövették az északi erődöt, s ezzel kezdetét vette a polgárháború.
A háború után az észak kezdetben lehetőséget nyújtott a megbékélésre, a Dél - s benne Dél-Karolina is - elutasította a lehetőséget, változatlanul olyan törvényeket hozott, amelyek - különösen a rabszolga kérdésben - szemben álltak a szövetségi törvényekkel, Dél-Karolina az úgynevezett Rekonstrukciós korszakba került, amelynek során átmenetileg Északról érkezett fehérek, a "carpetbagger"-ek és a velük együttműködő, a polgárháborúban nem kompromittált s ezért az "igazi déliek" által mélységesen gyűlölt helyi fehérek, a "scalawag-ek" és feketék igazgatták. Csupán 1866-67-ben változott a helyzet, amikor kivonták a megszálló szövetségi csapatokat, s Dél-Karolinában ismét a konzervatív fehér arisztokrácia jutott hatalomra - gyakorlatilag mindmáig.
Az 1890-es években a néppárti és agrár mozgalom kiélezte a faji kérdéseket, amely éreztette hatását a gazdaság terén is. Az 1895-ben beiktatott alkotmány szinte teljes egészében megfosztotta a feketéket s a szegény fehéreket a szavazati jogaiktól. 1896-ban 5.500 fekete szavazatát figyelmen kivűl hagyták. 1900 népszámlálás kimutatta a jogfosztottság mértékét: az állam lakosságának 58%-át afro-amerikaiak tették ki, mintegy 782,509 lakosával, akiknek nem volt semmilyen politikai képviselete.
Földrajz
Dél-Karolina határai északról Észak-Karolina, délről és nyugatról Georgia, keletről pedig az Atlanti-óceán. Dél-Karolina 4 földrajzi egységre oszlik, melyek határai majdnem párhuzamosak az északkelet/délnyugati partvonallal.
Az állam alsó része a parti síkság, úgyis ismert mint "Lowcontry", amely lapos és teljességgel üledék, - mint például homok, hordalék és agyag - alkotja. Néhány helyen mocsaras. A partvidéken sós mocsarakat és tölcsértorkolatokat valamint természetes kikötőket találunk, mint például Georgetown és Charleston. A partvonal szokatlan jellegzetessége a Karolina Öböl, amelynek eredete vitatott. Az egyik feltevés szerint "meteorit zuhany" hozta létre. A mintegy ovális öböl északnyugatról délkeletre orientálódik.
A parti síkság nyugati része a "Sandhill" (Homokdomb) vidéke, úgy is ismert mint Midland (Középföld). Az államnak ezen a területén a régi part maradványai is megtalálhatók, abból az időből amikor még a part víz alatt volt. A piedmont (felső állam) ősi lekopott röghegység maradványaiból áll. Általában dombos, vékony köves agyagos talajjal borított, s csak néhány helyen alkalmas a megművelésre. A korai próbálkozások, hogy a területet termőfölddé alakítsák, kudarcot vallott, s így ma ismét beültették erdővel. A piedmont délkeleti csücske egy meredek lejtős választóvonal, ahonnan a folyók nagy erővel sietnek a parti síkságra. Ezen a területen korábban felhasználták a víz erejét, malmokat építettek ide. A vízenergia miatt sok város nőtt ezen a területen, mint például Columbia. A nagyobb folyók hajózhatók egészen a meredek lejtőkig, igy a fontos kereskedelmi útvonalak. Piedmont északnyugati része a "Foothill" (domb lábak).
Cherokee Parkway festői útvonat az autósok számára. Itt találhatjuk a Table Rock State parkot. Az állam északi részén húzódik a meredek lejtős Blue Ridge Mountain, amely az Appalache hegyláncolat része, s folytatódik északra Észak-Karolinában és délre Georgiaiban. A legmagasabb pontja Dél-Karolinában a Sassafras Mountain, 1,085 méter magas.[4] Az állam felső részén találjuk a Table Rock State és a Caesars Head State parkokat. A Chattooga folyó Dé-Karolina és Georgia határán halad.
Földrengések csak ritkán fordulnak elő az államban. A legnagyobb gyakorisággal előforduló földrengés az állam délkeleti "sarkában" Charlestaon környékén fordul elő. A legnagyobb földrengés 1886. szeptember 1-én történt, amely 60 embert megölt s a város nagy részét elpusztitotta. 2007-ben egy 3-as erősségű földrengést a fővárosban mértek, amelynek a centruma Cayce közelében volt. Dél-Karolinában átlagban 1-15 földrengés van.
Tavai
Dél-Karolina tavainak összterülete kb 1,770 km². Ezek közül a legnagyobb tavak: Marion tó 450 km², Strom Thurmond tó 290 km², Moultrie tó 240 km², Hartwell tó 230 km², Murray tó 200 km² Russel tó 110 km², Keowee tó 70 km², Wylie tó 50 km², Wateree tó 50 km², Greenwood tó 50 km², Jocassee tó 30 km².[
Lake Marion
Éghajlat
Dél-Karolinának nedves szubtrópusi klímája van, de a magasabban fekvő helyeken ez kevésbé érződik, mint a partok mentén. Nyáron Dél-Karolina napközben forró és párás, az átlagos hőmérséklet 25-35 °C között van, de többnyire éjszaka 20 °C alá süllyed a hőmérséklet a partokon, míg a szárazföld belseje felé pedig 15 °C körüli a hőmérséklet. A téli időjárás már területenként változik az államban. A parti területeken a tél enyhe, átlagos 16 °C hőmérséklettel, mely éjszakára lehűlhet 5-8 °C-ra. A szárazföld belsejében a januári átlag hőmérséklet 5-10 °C. Az év folyamán a csapadék az egész államban bőséges. A part közelében nyáron kevesebb eső esik, míg a legcsapadékosabb időszak a márciusi hónap.
A havazás az állam területén nem jelentős. A part mentén átlag 2.5 cm esik, de az is előfordul, - különösen a partvonal déli részén - hogy mérhető havazást nem jelentenek. A belső területek egy kicsit több havat kapnak, de sehol az államban az év folyamán nem haladja meg a 15 cm-t. Havas eső gyakoribb mint a hóesés, kivéve Upstate északnyugati sarkában. Dél-Karolina hídjai előtt figyelmeztető tábla jelzi, hogy jeges a híd. Ami annyit jelent, hogy az út még nem fagyott a talaj hőmérséklet miatt, viszont a híd burkolata már jeges.
Az állam területén gyakoriak a trópusi ciklonok, főleg a hurrikán szezonban júniustól novemberig. A legveszélyesebb időszak augusztustól októberig, amíg a "Cape Verde" hurrikán szezon tart. 1954-ben az emlékezetes 4-es erősségű "Hazel" és 1989-ben "Hugo" nevű hurrikánok érték az államot. Évente átlagosan 50 vihar van az állam területén, amely kevesebb mint az ettől délebbre fekvő területeken. A tornádó keletezése is kevesebb mint a Mexikó Öböl partján. A tornádó átlagos előfordulása az év folyamán kb. 14. Nem volt F 5-ös erősségű tornádó az államban, de F-4-es erősségű előfordult több megyében is.
Gazdaság
2004-ben végzet Gazdasági Értékelő hivatal szerint (U.S. Bureau of Economic Analysis) Dél-Karolina össznépi termése $136 billió volt. A 2000. évi becslések szerint az egy főre jutó kereset $24,000 volt, ami a nemzeti átlag 81%-a. A fő mezőgazdasági termékei a dohány, a csirkefarm, marha, tejtermékek, szójabab és disznó. Ipari termékei a textil áruk, vegyipari termékek, papír termékek, gépek, autómobil és alkatrészek, valamit a turizmus.
Lexus SC 430
A vásárlási adó 6%, és az élelmiszer után 3%. A megyék 2%-kal növelhetik a kereskedelmi adót. A 85 évnél idősebb polgárok 1% vásárlási adó kedvezményt kapnak. Az ingatlan adókat a helyi kormány Adóügyi Hivatala intézi és gyűjti be. Körülbelül az adók kétharmadát az közoktatásra használják fel. Dél-Karlina 5% adót ró ki az automobilokra, motorkerékpárokra, hajókra, repülőgépekre a pillanatnyi piaci értékük alapján. A maximum kényelmi fogyasztási adó $300. Nincs örökösödési adó.
Annak ellenére, hogy Dél-Karolina nem engedélyezte a szerencs játékot kaszinokban, jóváhagyta a póker gépek működését szerte az egész államban, amelyből évente megközelitőleg $2 billió az állam pánztárába ment. Viszont 2000. julius 1-i határozat szerint az összes póker gépet kiiktatták az állam határain belül, amelyet minden tulajdonosnak végre kellett hajtania, különben julius 8-a után bűnvádi eljárást inditanak ellenük.
Népesség
Dél-Karolina központi lakossága az állam székhelyén Columbiába (Richland megyében) lakik. A 2006-s népszámlálás szerint az állam lakóinak száma 4,321,249 volt, amely az előző évhez képes 1.7%-kal, a 2000-es évhez viszonyítva pedig 7.7%-os növekedést mutat. Ez magában foglalja a természetes növekedést (97.715 fő) és az emigránsok számának növekedését is (115.084 fő). Más országból idetelepülők 36,401 fővel növelték az állam lakosságának számát. A 2000. évi népszámlálás alapján Dél-Karolina a 21. legnépesebb állam az 50 állam között. A University of South Carolina's Arnold School of Public Health felmérése szerint 2000. és 2005. között a lakosság külföldön születettek aránya gyorsabban nőtt, mint más államokban. A konzorcium jelentése szerint a hispaniai lakosság száma több mint 400.000.
Dél-Karolina származás szerinti megoszlás: afro-amerikai 29.5%, amerikai 13.9%, angol 8.4%, német 8.4% és ir 7.9%. Mint a legtöbb déli államban a történelem folyamán az afrikai rabszolgák és azok leszármazottai tették ki a lakosság legnagyobb hányadát, s csak a 20 század folyamán nőtt meg az állam fehér lakosainak szám, amikor a rabszolgák tömegesen vándoroltak el az államból, s helyüket fehér telepesek váltották fel. Az afro-amerikai lakosság többnyire a "Lowcountry" (Dél-Karolina alsó része) és "Midland" területén tömörül, ahol valaha a gyapot, rizs és indigó ültetvények domináltak. A 2000. ev felmérései szerint a lakosság 6.6% 5 éven aluli, 25.2%-a 18 év alatti, és 12.1% 65 éves vagy idősebb volt. A nők aránya körülbelul 51.4%-a a teljes lakosságnak.
Vallás
Dél-Karolina mint a legtöbb déli állam protestáns keresztény. Megoszlásuk a következő: keresztény - 92%, protestáns - 84% , déli babtista - 45%, methodista - 15%, presbiteriánus - 5%, más protestáns - 19%, római katolikus - 7%, más kereztény - 1%, más vallás - 1%, nem vallásos - 7%.
Zsidó vallású lakosság több mint 300 éve él Dél-Karolinában. 1830-ig Dél-Karolinának volt a legnagyobb zsidó lakossága Észak Amerikában. A római katolikus vallás az északról ide települő emmigránsok által növekszik.
Dél-Karolina fővárosa, Columbia
Utolsó kommentek